Révhely
| Révhely (Забрідь) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Nagyberezna község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1360 |
| Irányítószám | 89003 |
| Körzethívószám | (+380) 03135 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 218 m |
| Terület | 1014 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 55′ 24″, k. h. 22° 27′ 42″48.923333°N 22.461667°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 24″, k. h. 22° 27′ 42″48.923333°N 22.461667°E | |
 Révhely
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Révhely témájú médiaállományokat. | |
Révhely (ukránul: Забрідь [Zábrigy]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagybereznától északra, az Ung-folyó mellett, Sóslak és Nagyberezna közt fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve szláv eredetű. A brod szónak (magyarul gázló, part, rév) ragozott alakja: gázlón, réven túli falu. Mai Révhely nevét 1903-ban, az akkori névmagyarosítási törekvéseknek megfelelő helységnév rendezéskor kapta a falu.
Története
[szerkesztés]Az Ung-folyó gázlójánál keletkezett falu nevét 1770-1772 között említette először oklevél „Szabrochia” néven.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZABRUGY. Falu Ungvár Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, fekszik N. Bereznához közel; határja meglehetős.”[1]
1800 körül „Zabrochia”; 1808-ban „Zabrugy”, „Zabrod” formában lelhető fel.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zabrogy, Ungh v. orosz falu, Nagy-Bereznához 1/4 mfdnyire: 15 romai, 409 g. kathol., 15 zsidó lak. Vizimalom. F. u. a kamara. Ut. post. Ungvár.”[2]
1851-ben „Zabrogy”, 1913-ban „Révhely” néven írták. A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 751 lakosából 71 magyar, 45 német, 563 ruszin volt; ebből 108 római katolikus, 561 görögkatolikus, 65 izraelita volt.
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[3]
Közlekedés
[szerkesztés]A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. szeptember 10.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. szeptember 10.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnév-magyarázatok
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
