Gálocs
| Gálocs (Галоч) | |||
| Gálocs látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Szürte község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1828 | ||
| Irányítószám | 89430 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 498 fő (2001) | ||
| Népsűrűség | 83 000 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 0,0060 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gálocs témájú médiaállományokat. | |||
Gálocs (ukránul: Галоч [Halocs], oroszul: Галоч [Galocs]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Ungvártól 12 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]Gálocs nevét a 13. században említette először oklevél.
A falu az Aba nemzetség egyik birtoka és az ő idejükben véres csaták színhelye volt. Gálocs a középkorban a nevickei vár tartozékai közé tartozott, később pedig a homonnai Drugeth család birtokolta a települést.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GALOCS. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Ura Berényi Uraság, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Doboruskához nem mezssze, mellynek filiája.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Galócs, magyar-orosz falu, Ungh vmegyében, Dobó-Ruszkához egy órányira: 88 római, 132 görög kath., 265 ref. 5 evang., 60 zsidó lak. Ref. ekklésia. F. u. Galócsy, Balogh, Karner, s m. Ut. p. Ungvár.”[2]
A trianoni békéig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.
1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. 1991 óta Ukrajna része. 2020-ig Bátfa és Palló tartozott hozzá.
Népesség
[szerkesztés]1910-ben 542, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2001-ben 545 lakosából 400 (70%) a magyar.
| 2001 | 498
|
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református temploma 1699-ben épült, 1777-ben a régi anyagának felhasználásával újjáépítették. Mai temploma 1910-ben épült a régi fatemplom helyében. Az építéshez a telket Gecse Géza helybeli lelkész (1896-tól haláláig, 1930-ig) és felesége, Szitha Erzsébet – Gecse Endre szülei – adományozták. A bodrogkeresztúri fehér kőből emelt templom egyedülálló a vidéken.
Neves személyek
[szerkesztés]- A múlt század ötvenes éveiben itt szolgált Gecse Endre tiszteletes. A magyarországi 1956-os események kapcsán a szovjet hatóságok letartóztatták és az ungvári börtönben halálra kínozták. A mártírhalált halt pap emléktábláját 1992-ben avatták fel a gálocsi református templom falán, sírja a gálocsi temetőben van. Gecse Endre életútját a Jó pásztor volt c. könyvben ismerhetik meg az érdeklődők.
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. március 11.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. március 11.)
