Kisgejőc
| Kisgejőc (Малі Геївці) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Szürte község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1342 |
| Irányítószám | 89434 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 760 fő (2001) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisgejőc
Pozíció Ukrajna térképén
| |
| é. sz. 48° 29′ 57″, k. h. 22° 18′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 57″, k. h. 22° 18′ 12″ | |
Kisgejőc
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Kisgejőc (ukránul: Малі Геївці [Mali Hejivci]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Ungvártól 18 km-re délre az Latorca-folyó partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1394-ben Geyeuch néven említik először. 1910-ben 937, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 736 lakosából 704 (95%) a magyar. Református temploma 1806-ban épült, 1844-ben romantikus stílusban átépítették. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott.
2020-ig Nagygejőchöz tartozott.
Családok[szerkesztés]
Egry, Pankotay, (nemes) Ladányi, (nemes) Jávorszky, nemes Benkő, Resko, Darányi, Burok, Belenszky, Ráczkövy, nemes Ritok, Nagy, Kiss, nemes László, Bartók, nemes Diószeghy, nemes Fegyverneky, Beregi. A Benkő család címeres nemes levelét II. Ferdinándtól kapta 1619-ben és Ungmegyében hirdették ki. A Fegyverneky család első őse Fegyverneky Izsák 1568-ban szerepel. Ez a régi nemes család Pest és Nógrád megye bírtokos nemesei közé tartozott.A Pankotay család cimeres nemes levelét II Ferdinándtól kapta 1559. november 27-én.
Lakossága[szerkesztés]
Híres emberek[szerkesztés]
- Kisgejőcön született
- Egry Ferenc, a 19–20. század egyik leghíresebb magyar harangöntője. Még Ausztráliában is találtak az ő öntödéjéből származó harangot.
- Darányi Lajos (1905-1971) sárospataki lelkész, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, korának kiváló igehirdetője.
- 1949. február 27-én Zselicki József költő.
- Kisgejőcön élt
- Bódi László (Cipő), a Republic könnyűzenei együttes énekese (1965 és 1966 között).
Források[szerkesztés]
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- www.karpataljaturizmus.net
