Kisgejőc
| Kisgejőc (Малі Геївці) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Szürte község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1342 |
| Irányítószám | 89434 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 760 fő (2001) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgejőc témájú médiaállományokat. | |
Kisgejőc (ukránul: Малі Геївці [Mali Hejivci]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ungvártól 18 km-re délre, a Latorca folyó jobb oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1394-ben „Geyeuch” néven említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GEJŐTZ. Nagy, és Kis Gejötz. Magyar faluk Ungvár Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszenek Ráthoz közel, ’s ennek filiáji, Latortza vize mellet, Bereg Vármegyének szomszédságában, Ungvártól két mértföldnyire, határjai gazdagok, réttyei, legelőjök, fájok elég, ’s vagyonnyaiknak eladásokra jó alkalmatosságok lévén, első Osztálybéli.”[1]
Református temploma 1806-ban épült, 1844-ben romantikus stílusban átépítették.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Gejőcz, magyar falu, Ungh vmegyében, Unghvárhoz délre 1 3/4 mfldnyire: 204 romai, 72 görög kath., 455 ref., 42 zsidó lak., ref. anyaszentegyházzal. Földje jó. Erdeje sok és makkot adó. F. u. többen.”[2]
A trianoni békéig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.
1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. 1991 óta Ukrajna része. 2020-ig Nagygejőchöz tartozott.
Családok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egry, Pankotay, (nemes) Ladányi, (nemes) Jávorszky, nemes Benkő, Resko, Darányi, Burok, Belenszky, Ráczkövy, nemes Ritok, Nagy, Kiss, nemes László, Bartók, nemes Diószeghy, nemes Fegyverneky, Beregi.
A Benkő család címeres nemes levelét II. Ferdinándtól kapta 1619-ben és Ung megyében hirdették ki. A Fegyverneky család első őse, Fegyverneky Izsák 1568-ban szerepel. Ez a régi nemes család Pest és Nógrád megye birtokos nemesei közé tartozott. A Pankotay család címeres nemes levelét II. Ferdinándtól kapta 1559. november 27-én.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kisgejőcön született
- Egry Ferenc, a 19-20. század egyik leghíresebb magyar harangöntője. Még Ausztráliában is találtak az ő öntödéjéből származó harangot.
- Darányi Lajos (1905-1971) sárospataki lelkész, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, korának kiváló igehirdetője.
- 1949. február 27-én Zselicki József költő.
- Kisgejőcön élt
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. március 27.
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. március 27.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- www.karpataljaturizmus.net
