Szuhapatak
| Szuhapatak (Сухий) | |
_1700,_1769_%D1%80%D1%80._%D0%A1%D1%83%D1%85%D0%B8%D0%B9_7646-HDR.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Fenyvesvölgy község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1602 |
| Irányítószám | 89030 |
| Körzethívószám | (+380) 03135 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 184 fő (2001)[1] |
| Népsűrűség | 4,71 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 543 m |
| Terület | 39,72 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 56′ 57″, k. h. 22° 47′ 24″48.949167°N 22.790000°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 57″, k. h. 22° 47′ 24″48.949167°N 22.790000°E | |
 Szuhapatak
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szuhapatak témájú médiaállományokat. | |
Szuhapatak (ukránul: Сухий [Szuhij]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Keleti-Beszkidek keleti részén, Nagybereznától északkeletre, Ligetes és Hajasd közt, a Ligetestől délre eső bekötőúton, a Szuha-patak partján fekvő zsákfalu.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve szláv, víznévi eredetű. Az ukrán, ruszin szuha szó magyar jelentése: száraz, nyaranta kiszáradó folyó, víz.
A „Szuhapatak” nevet 1904-ben kapta a falu, melyet 1939-ben a megyére utaló előtaggal megtoldva „Ungszuha” formára változtattak. Mai neve ismét Szuhapatak lett.
Története
[szerkesztés]A falu a 18. században keletkezett a Szuha-patak mellett. Nevét 1768-ban említette először oklevél „Sucha” néven. 1773-ban „Szucha”, 1784-ben „Szuha” formában találjuk.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZUCHA. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai ó hitüek, fekszik Ung vizéhez közel; határja középszerű.”[2]
1808-ban „Szucha”, „Sucha” alakban látjuk.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szucha, orosz falu, Ungh vmegyében, Uzsokhoz délre 1 mfdnyire, felette hegyes, erdős vidéken; 309 g. kath., 8 zsidó lak. F. u. a kamara. Ut. p. Ungvár.”[3]
1913-ban „Szuhapatak” a neve. A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott. 1939-ben „Ungszuha” néven írták.
1944 őszén a szovjet csapatok megszállták. Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]- 1910-ben 487 lakosából 5 magyar, 482 ruszin volt; ebből 465 görögkatolikus, 21 izraelita volt.
- 2001-ben 184-en lakták.
| 2001 | 184
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]
Források
[szerkesztés]- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnév-magyarázatok
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. október 7.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. október 7.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
