Vaján

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vaján (Vojany)
Református templom
Református templom
Vaján címere
Vaján címere
Vaján zászlaja
Vaján zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1427
Polgármester Czinke István
Irányítószám 076 72
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 863 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 101 m
Terület 10,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vaján (Szlovákia)
Vaján
Vaján
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 12″, k. h. 21° 59′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 12″, k. h. 21° 59′ 17″
Vaján weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaján témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vaján (szlovákul: Vojany) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykapostól 7 km-re nyugatra, a Laborc bal partján fekszik, az 552-es út mentén, 102 m tengerszint feletti magasságban.

Története[szerkesztés]

A vajáni határban már a 9-10. századból találtak településnyomokat. A régészeti leletek, történelmi források és nyelvtudományi iratok alapján olyan következtetés vonható le, hogy a mai Vaján területe egy a már a 9-10. században létező településhez tartozott. Ezek alapján azt feltételezik, hogy 1131-ben itt és nem Aradon volt az az országgyűlés, amelyen II. Béla király felesége Ilona királyné bosszút állt a férjét megvakíttató Kálmán király hívein és 68 nemest lefejeztetett. Ez az ősi Arad nevű település valószínűleg a tatárjárás során pusztult el.

A 13. század második felében a vajáni birtok Gesegha fiainak, Péter és Pál ungi várurak birtoka volt, akik 1292-ben a birtok felét a Jób nemzetségnek adták el. A település első írásos említése 1323-ban "Voyan" alakban történt, 1427-ben pedig "Wayan" alakban bukkan fel. A 15. század elején Vaján a népesebb településen közé tartozott, ami annak köszönhető, hogy fontos kereskedelmi út mellett feküdt. 1617-ben a birtokos Csicsery Ambrus adományából felépült a falu református temploma, mely a mai temető dombján állt pár méternyire a Bernáth család jelenlegi sírboltjától. A 17. században és 18. század elején a lakosság száma csökkent, majd újra növekedésnek indult. A falu lakói ekkor református magyarok voltak. 1798- ban tűzvész pusztított, amelyben az egész falu leégett. Ekkor 340 lakosa volt a községnek. 1831-ben újabb csapás érte a falut, súlyos kolerajárvány pusztított, melynek 72 lakos esett áldozatául. 1840-ben a falu közepén új templom építésbe kezdtek, melyet 1846-ban szenteltek fel. 1882-ben újabb tűzvész tört ki, ebben a falu nyugati része égett le. A század végéig a lakosság viszonylagos békében élhetett, de a gazdasági nehézségek miatt sokan kivándoroltak Amerikába.

Vályi András szerint " VAJÁN. Magyar falu Ungvár Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Csicsernek szomszédságában, mellynek filiája; határja jól termő." [2]

Fényes Elek szerint " Vaján, Ungh v. magyar falu, a Laborcza mellett, Deregnyőhez délre 1/4 mfdnyire: 41 romai, 18 g. kath., 533 reform., 38 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Gabonája, fája, legelője elég és jó. Hid a Laborcza vizén. F. u. Mokcsay, Bernáth, Berzeviczy, Orosz, Lónyay gr. Barkóczy, s m. Ut. p. Ungvár." [3]

1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott, majd az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott. 1948-ban 663 lakos élt a községben, ekkor kapta mai hivatalos nevét is. 1951-ben megalakult a földműves szövetkezet. 1956-ban új nyolcosztályos magyar alapiskola építése kezdődött, mely a mai napig is áll. A faluban kenderfeldolgozó üzem működött. Az 1960-as évek elején nagyszabású építkezések kezdődtek. 1962-ben új betonhídat építettek a Laborcon. 1966-ban új hőerőművet adtak át. 1978-ban a Slovnaft olajfinomító üzeme kezdte meg működését, az üzem 1998-ig működött. Az ezredforduló után a Lykotex gyára nyílt meg, mely üveggyapotot termelt. Az ezredforduló után a Lykotex gyára bezárt. A községben dinamikusan fejlődik az infrastruktúra és a kulturális élet.

Vajánban működik az Ung-vidék egyetlen egyházi működtetésű magyar egyházi alapiskolája.[4]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben a községnek 603, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 797 lakosából 560 magyar, 172 szlovák és 36 cigány volt.

2011-ben 863 lakosából 524 magyar, 189 szlovák és 124 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1840 és 1846 között épült.

Képtár[szerkesztés]

Éghajlata[szerkesztés]

Vaján éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlaghőmérséklet (°C) −3,5 −1,3 3,9 9,5 15,0 17,9 20,3 19,2 15,3 9,4 3,8 −0,6 9,1
Átl. csapadékmennyiség (mm) 33 32 34 46 60 73 71 72 53 52 49 44 619
Forrás: Boros László:Táj és ember - A Bodrogköz geológiai fejlődéstörténete, természetföldrajzi jellemzői


Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaján témájú médiaállományokat.