Vaján

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vaján (Vojany)
Református templom
Református templom
Vaján címere
Vaján címere
Vaján zászlaja
Vaján zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Turisztikai régióAlsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1427
Polgármester Czinke István
Irányítószám 076 72
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 863 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság101 m
Terület10,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vaján (Szlovákia)
Vaján
Vaján
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 12″, k. h. 21° 59′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 12″, k. h. 21° 59′ 17″
Vaján weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaján témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vaján (szlovákul: Vojany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykapostól 7 km-re nyugatra, a Laborc bal partján fekszik, az 552-es út mentén, 102 m tengerszint feletti magasságban.

Története[szerkesztés]

A vajáni határban már a 9-10. századból találtak településnyomokat. A régészeti leletek, történelmi források és nyelvtudományi iratok alapján olyan következtetés vonható le, hogy a mai Vaján területe egy már a 9-10. században létező településhez tartozott. Ezek alapján azt feltételezik, hogy 1131-ben itt és nem Aradon volt az az országgyűlés, amelyen II. Béla király felesége, Ilona királyné bosszút állt a férjét megvakíttató Kálmán király hívein és 68 nemest lefejeztetett. Ez az ősi Arad nevű település valószínűleg a tatárjárás során pusztult el.

A 13. század második felében a vajáni birtok Gesegha fiainak, Péter és Pál ungi várurak birtoka volt, akik 1292-ben a birtok felét a Jób nemzetségnek adták el. A település első írásos említése 1323-ban „Voyan” alakban történt, 1427-ben pedig „Wayan” alakban bukkan fel. A 15. század elején Vaján a népesebb települések közé tartozott, ami annak köszönhető, hogy fontos kereskedelmi út mellett feküdt. 1617-ben a birtokos Csicsery Ambrus adományából felépült a falu református temploma, mely a mai temető dombján állt, pár méternyire a Bernáth család jelenlegi sírboltjától. A 17. században és a 18. század elején a lakosság száma csökkent, majd újra növekedésnek indult. A falu lakói ekkor református magyarok voltak. 1798-ban tűzvész pusztított, amelyben az egész falu leégett. Ekkor 340 lakosa volt a községnek.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „VAJÁN. Magyar falu Ungvár Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Csicsernek szomszédságában, mellynek filiája; határja jól termő.[2]

1831-ben újabb csapás érte a falut: súlyos kolerajárvány pusztított, melynek 72 lakos esett áldozatául. 1840-ben a falu közepén új templom építésébe kezdtek, melyet 1846-ban szenteltek fel.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vaján, Ungh v. magyar falu, a Laborcza mellett, Deregnyőhez délre 1/4 mfdnyire: 41 romai, 18 g. kath., 533 reform., 38 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Gabonája, fája, legelője elég és jó. Hid a Laborcza vizén. F. u. Mokcsay, Bernáth, Berzeviczy, Orosz, Lónyay gr. Barkóczy, s m. Ut. p. Ungvár.[3]

1882-ben újabb tűzvész tört ki, ebben a falu nyugati része égett le. A század végéig a lakosság viszonylagos békében élhetett, de a gazdasági nehézségek miatt sokan kivándoroltak Amerikába. 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott, majd az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott.

1948-ban 663 lakos élt a községben, ekkor kapta mai hivatalos nevét is. 1951-ben megalakult a földműves szövetkezet. 1956-ban új nyolcosztályos magyar alapiskola építése kezdődött, mely a mai napig is áll. A faluban kenderfeldolgozó üzem működött. Az 1960-as évek elején nagyszabású építkezések kezdődtek. 1962-ben új betonhidat építettek a Laborcon. 1966-ban új hőerőművet adtak át. 1978-ban a Slovnaft olajfinomító üzeme kezdte meg működését, az üzem 1998-ig működött. Az ezredforduló után a Lykotex gyára nyílt meg, mely üveggyapotot termelt, de később ez is bezárt. A községben dinamikusan fejlődik az infrastruktúra és a kulturális élet.

Vajánban működik az Ung-vidék egyetlen egyházi működtetésű magyar alapiskolája.[4]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben a községet 603-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 797-en lakták, ebből 560 magyar, 172 szlovák és 36 cigány.

2011-ben 863 lakosából 524 magyar, 189 szlovák és 124 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1840 és 1846 között épült.

Képtár[szerkesztés]

Éghajlata[szerkesztés]

Vaján éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlaghőmérséklet (°C) −3,5 −1,3 3,9 9,5 15,0 17,9 20,3 19,2 15,3 9,4 3,8 −0,6 9,1
Átl. csapadékmennyiség (mm) 33 32 34 46 60 73 71 72 53 52 49 44 619
Forrás: Boros László:Táj és ember - A Bodrogköz geológiai fejlődéstörténete, természetföldrajzi jellemzői


Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaján témájú médiaállományokat.