Morva (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Morva (Moravany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Turisztikai régióAlsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1252
Polgármester Ján Žofčák
Irányítószám 072 03
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség1046 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület16,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Morva (Szlovákia)
Morva
Morva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 44′ 20″, k. h. 21° 46′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 20″, k. h. 21° 46′ 60″
Morva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Morva (szlovákul: Moravany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 15 km-re nyugatra, az Ondava völgyében, 110 m magasságban fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már az i.e. 5700-5400-as években éltek emberek a falu területén.

Első írásos említése 1252-ből származik, amikor a Bogátradvány nemzetség birtoka. Templomát a 14. századtól említik, az 1332 és 1337 között készített pápai tizedjegyzék István nevű papját is megemlíti. A 15. század közepén a falu szakrális épülete a mai temető területén épített fakápolna volt, mely a 17. századig szolgált. A század elejétől tért hódított a reformáció. 1600-ban 14 adózó porta, két nemesi kúria, továbbá templom, plébánia és iskola állt a településen. A 17. századig a település általában „Morwa” alakban szerepel az oklevelekben, szlovák neve először a 18. században bukkan fel. 1715-ben már csak 8 adózó portája volt. A 18. század végére a falu újra fejlődésnek indult. 1761-ben a templomot visszakapták a katolikusok. 1787-ben 89 házában 676 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MORVA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Székelly Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Vasárhelyhez 1/2 órányira, Rakóczhoz pedig fél fertálynyira, határja három nyomásbéli, gabonát leg inkább terem, búzát, és egyebet középszerűen, tölgyes, és bikkes erdeje van, bővelkedik rétekkel, piatza Homonnán, és Nagy Mihályon.[2]

A 19. században az Andrássy család birtoka. A templomot 1814-ben bővítették. 1830-ban már működött az evangélikus iskola is.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Morva, tót falu, Zemplén vgyeben, az Ordava mellet, ut. p. N.-Mihályhoz 1/2 órányira: 366 romai, 214 görög kath., 107 evang., 112 reform., 100 zsidó lak., 903 hold termékeny szántóföldekkel, vizimalommal, erdővel. F. u. többen.[3]

1856-ban az evangélikusok új templomot építettek.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Morva, az Ondava mentén fekvő kisközség. Házainak száma 155 s nagyobbára tótajkú, róm. kath. vallású lakosaié 885. Postája Rákócz, távírója és vasúti állomása Bánócz. Murva alakban már 1247-ben a Bogáth-Radvány nemzetség osztálylevelében, Lukács birtokaként van említve. A Rákóczyak ősi birtoka, a hol a XV. században a Gyapoly családnak is vannak részei, melyeket 1450-ben a Rákóczyak zálogba vesznek. Ezidőtájt merül fel a Morvai család is, mely itt bizonyos részekre nézve igényt támaszt. 1463-ban a Csapiak, 1464-ben a Buttkayak is szerepelnek s 1508-ban Morvay Ambrust, 1521-ben Zbugyai Bernátot némely részeibe, 1524-ben pedig Buttkay Pétert egy kúriába iktatják. Az 1598-iki összeíráskor Morvay Andráson, Györgyön és Jánoson kívül Rákóczy Zsigmond, György, Ferencz s Lajos és Rákóczy Mihály özvegye a földesurai; 1747-ben Dravetzky Lászlót, 1750-ben Péchy Évát s 1754-ben Okolicsányi Jánost iktatják részbirtokokba. 1774-ben gróf Szirmay László, Menyhért, József és Sándor, Székely Lajos, Budaházy László és Anna, Barkóczy Imre, Kéry Pál, Aiszdorfer Sámuel, Okolicsányi János, az Eszenyi, Sziráky és Szulyovszky családok a birtokosai. Most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. A mult század huszas éveiben a község nagy részét tűz hamvasztotta el. 1663-ban a pestis s 1831-ben a kolera látogatta meg. Két temploma közül a római katholikus a mult század elején, a református pedig 1856-ban épült. Ide tartozik Radoczin-tanya és Lucskócz-puszta. Ez utóbbi hajdan község volt és a XV. században már Luskolcz és Luskolczfölde néven szerepelt. Lehet, hogy az 1247 körül élt Bogáth-Radvány-nembeli Lukácstól vette a nevét, melyet azután a tót lakosok elferdítettek. Egyébiránt Morva község sorsában osztozott. Ugyancsak Morva környékén szerepel egy 1390-iki oklevélben Oroszfalu község, mely 1464-ben már, mint praedium, a Buttkay családbeliek birtoka.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 906-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1011 lakosából 1006 szlovák volt.

2011-ben 1044 lakosából 1021 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma a 14. században épült, 1814-ben bővítették.
  • Evangélikus temploma 1856-ban épült.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Samu, Borovszky; P�sztor: [http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/index.html Magyarorsz�g v�rmegy�i �s v�rosai]. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. december 18.)