Peticse
| Peticse (Ptičie) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1451 |
| Polgármester | Martin Dzemjan |
| Irányítószám | 067 41 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 640 fő (2024. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 61 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 212 m |
| Terület | 10,45 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Peticse weboldala | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Peticse témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Peticse (szlovákul: Ptičie, korábban Petiče) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Homonnától 6 km-re délkeletre, a Vihorlát-hegység völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]A település ókori előzményéről tanúskodik az a 237 darabos kelta-dák éremlelet, melyet területén találtak.
Birtokként 1273-ban „Peteche”, faluként 1451-ben „Peticse” néven említik először. A homonnai uradalom része volt, a 17.-19. században a Csákyak, majd a Szapáryak birtoka. 1715-ben 14 lakott és 11 ház nélküli jobbágytelke létezett. 1787-ben 50 ház állt a faluban, melyben 435 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PETITSE. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kiskementzén alól, n. k. 3/4 óránnyira, Helmeczhez is közel, határja 3 nyomásbéli, gabonát, és zabot középszerűen, árpát, búzát igen tsekélyen terem, földgye hegyes, agyagos, és követses, erdője vagyon, réttye kevés, piatzok Homonnán van.”[2]
1828-ban csak 25 háza volt 143 lakossal. A 19. és 20. században az Andrássyak tulajdonában áll.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Peticse, tót falu, Zeplén vgyében, ut. p. Homonnához 1 órányira: 565 romai kath., 10 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Hegyes határ. Erdő. 263 hold szántóföld. F. u. özv. gr. Szapárynő.”[3]
A század végén építették ki az Andrássyak Szirtalja fürdőt, mely kedvelt üdülőhelye volt a környék lakosainak. A fürdő a 20. század elejéig üzemelt. 1900 és 1910 között a falu sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra, köztük a híres amerikai filmszínész, Paul Newman családja is.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Peticse, tót kisközség a Laborcz völgyében, 105 házzal és 543 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. Már 1273-ban szerepel, a mikor Peteche várát Nagymihályi Jákó, a Sztárayak őse kapta István királytól. Azután a homonnai uradalomhoz tartozik s várának emlékezete teljesen elvész. 1631-ben Leőwey Györgynek is van itt része. Az újabb korban a gróf Csákyaknak, most pedig gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Ide tartozik Flórova tanya és Szirtalja fürdőtelep, mely vadregényes helyen, szép vidéken fekszik, s melyet a környékről, különösen Homonnáról sokan látogatnak. A falubeli róm. kath. templom 1800-ban épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 613 | 621 | 654 | 640 |
| Különbség | +1,30 % | +5,31 % | -2,14 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 635 | 640 |
| Eltérés | +0,78 % |
1910-ben 464, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 638 lakosából 614 szlovák volt.
2011-ben 633 lakosából 590 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1802-ben épült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Községinfó
- Peticse Szlovákia térképén
- Rövid történet
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

