Nagykemence

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagykemence (Kamenica nad Cirochou)
Kamenica nad Cirochou, Rímskokatolícky kostol sv. Štefana.jpg
Nagykemence címere
Nagykemence címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1451
Polgármester Alexander Bugyi
Irányítószám 067 83
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség 2331 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség135 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság184 m
Terület17,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagykemence (Szlovákia)
Nagykemence
Nagykemence
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 56′ 00″, k. h. 22° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 00″, k. h. 22° 00′ 00″
Nagykemence weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykemence témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagykemence (szlovákul: Kamenica nad Cirochou, korábban Veľká Kamenka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 7 km-re keletre, a Ciróka-patak bal oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

1317-ben „Kementze” néven említik először, amikor Károly Róbert király a Drugeth családnak adta hűséges szolgálataikért. 1333-ban a pápai tizedjegyzék mint Cirókahosszúmező filiáját említi. 1416-ban már „Nagy Kementze” alakban tűnik fel. A Drugeth család egészen a 17. század elejéig volt a település birtokosa. Ezután a Szirmay, majd a Csáky család tulajdona lett, akik a 18. században felépítették a falu kastélyát.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis, és Nagy Kemencze. Két tót falu Zemplén Várm. Kis Kemenczének földes Ura G. Csáky Uraság, Nagy Kemenczének pedig Szirmay Úr, lakosai katolikusok, fekszenek Modrához, Hazsinához, és Pericsének is szomszédságokban, határjok három nyomásbéli, hegyes, völgyes nyomásbéli, kavitsos; gabonát, zabot, árpát terem, a’ Nagy Kemenczei határ jó búzát is, igen tsekély tájok van, legelőjök elég bőven, piatzok Homonnán, Nagy Kemenczének malmai nevezetesek.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kemencze (Nagy), Zemplén vmegyében, tót-orosz falu, Cziróka-Hosszumező fil. 654 római, 196 gör. kath., 3 ref. lak. 1397 hold szántófölddel, két malommal a Cziróka vizén, erdővel. Van papiros-malma is. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Nagykemencze, a Cziróka-völgyben fekszik. Tót kisközség, körjegyzőségi székhely. Van 168 háza és 1039 nagyobbára róm. kath. vallású lakosa. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Homonna. Hajdan a homonnai uradalomhoz tartozott, mígnem 1613-ban Drugeth György a homonnai jezsuitáknak adományozta. Majd az ungvári jezsuita-kollégium tulajdonába ment át, de a XVIII. században a Szirmayaké lett és később a Csákyaké, azután az Andrássyaké. Most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka és csinos kastélya, melyet még a Csákyak építtettek. A községbeli róm. kath. templom 1831-ben épült. Az itteni szesz- és téglagyár a gróf Andárssy-féle uradalomhoz tartoznak. A községhez tartozik Paulova-tanya is.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Utolsó birtokosa gróf Andrássy Géza volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1067-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 2272 lakosából 2229 szlovák volt.

2011-ben 2379 lakosából 2037 szlovák és 204 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent István első vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1782-ben épült. A templom előtt egy nagyon öreg, terebélyes hársfa áll.
  • A Csáky-kastély 1773-ban épült klasszicista stílusban.
  • 1936-ban katonai repülőtér létesült a területén, amely ma a szlovák nemzeti aeroklub tulajdona.
  • A falutól 2 km-re gyermektábor működik.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]