Mogyorósfalu
| Mogyorósfalu (Lieskovec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1430 |
| Polgármester | Marta Salanciová |
| Irányítószám | 067 45 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 434 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 156 m |
| Terület | 9,68 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 57′, k. h. 21° 49′Koordináták: é. sz. 48° 57′, k. h. 21° 49′ | |
| Mogyorósfalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mogyorósfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Mogyorósfalu (1899-ig Leszkócz, szlovákul: Lieskovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Homonnától 10 km-re északnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést a német jog szerint soltész általi betelepítéssel alapították a 14. században. 1430-ban a Perényi család sztropkói uradalmának felosztásáról szóló oklevelében említik először. A falu eredetileg a Drugeth család barkói uradalmához tartozott, de a 15. században már a Perényiek birtoka. A faluban – az írott források szerint – a 16. század közepén már bizonyosan állt templom és plébánia (a fatemplom építését a 14. vagy 15. századra teszik). 1567-ben a falu 8 portáig adózott, melyből 6 zselléreké volt. A templom 1579 és a 18. század eleje között az evangélikusok kezén volt. A falu 1582-ben 7 portáig adózott. 1600-ban a soltész házán kívül 13 lakott jobbágyháza volt. A faluban ekkor templom, plébánia és iskola is állt. A 17. században lakói egyre jobban elszegényedtek, 1610-ben csak egy, 1623-ban háromnegyed, 1635-ben megint egy portáig adóztak. A 16. és 17. században újra a Drugetheké a homonnai uradalom részeként, egészen a család 1684-ben történt kihalásáig. Ezután a Keczer és Malonyai családok a főbb birtokosai. A 17. század végén új kőtemplomot építettek a településen. A 17. és 18. század fordulóján Mogyorósfalu a kis falvak közé számított. 1715-ben 8 jobbágytelke volt, ezután azonban a falu valószínűleg elpusztult, mert 1720-ban az adóösszeírásban már nem említik. A mai katolikus templom 1794 és 1798 között épült és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LESZKÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Ketzer Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Topolokához, és Stefanóczhoz egy fertály órányira, hegyes, agyagos határja 3 nyomásbéli, zabot, és krompélyt leg inkább terem, erdeje bikkes, piatza Homonnán van.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Leszkócz, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, Homonnához 1 1/4 mfdnyire: 423 római, 100 g. kath., 4 zsidó lak., 329 hold szántófölddel. F. u. Keczer. Ut. posta N.-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Mogyorósújfalu, azelőtt Leszkócz, tót kisközség 44 házzal és 279 róm. kath. vallású lakossal. Temploma 1798-ban épült. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s azután a Keczer, majd a Malonyay család lett az ura. Újabban báró Ragályi-Balassa Ferenczné birtoka volt, melyet azonban parczelláztatott. Az erdőbirtokot gróf Andrássy Sándor vette meg.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 246, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 462 lakosából 458 szlovák volt.
2011-ben 448 lakosából 422 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Krisztus Teste tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1798-ban épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
További információk[szerkesztés]
A Homonnai járás települései | ||
|---|---|---|
Homonna (Humenné) | ||
Agyidóc (Adidovce) · Alsóalmád (Nižná Jablonka) · Alsóberek (Brestov) · Alsócsernye (Černina) · Alsólászlófalva (Nižné Ladičkovce) · Alsóvirányos (Nižná Sitnica) · Barátlak (Rohožník) · Barkó (Brekov) · Dadafalva (Dedačov) · Felsőalmád (Vyšná Jablonka) · Felsőbaskóc (Baškovce) · Felsőkohány (Kochanovce) · Felsőkörtvélyes (Vyšný Hrušov) · Felsőlászlófalva (Vyšné Ladičkovce) · Felsővirányos (Vyšná Sitnica) · Gorzó (Gruzovce) · Görbény (Slovenské Krivé) · Göröginye (Ohradzany) · Hegedűsfalva (Hudcovce) · Hegyvég (Prituľany) · Hegyzávod (Závada) · Helmecke (Chlmec) · Homonnarokitó (Rokytov pri Humennom) · Homonnazávod (Závadka) · Izbugyarabóc (Hrabovec nad Laborcom) · Jánosvágása (Hankovce) · Jánosvölgye (Jankovce) · Kisgézsény (Hažín nad Cirochou) · Kiskárna (Karná) · Kiskemence (Kamienka) · Kisortovány (Porúbka) · Kisökrös (Slovenská Volová) · Kosárvágása (Košarovce) · Koskóc (Koškovce) · Laborcmező (Zbudské Dlhé) · Lácfalva (Lackovce) · Lukácsi (Lukačovce) · Maskóc (Maškovce) · Mislye (Myslina) · Modra (Modra nad Cirochou) · Mogyorósfalu (Lieskovec) · Nagykemence (Kamenica nad Cirochou) · Oroszkánya (Ruská Kajňa) · Oroszvágás (Ruská Poruba) · Papháza (Papín) · Pásztorhegy (Valaškovce) · Peticse (Ptičie) · Rubó (Hrubov) · Szélesmező (Veľopolie) · Szerelmes (Ľubiša) · Szinnamező (Nechválova Polianka) · Szopkóc (Sopkovce) · Topolóka (Topoľovka) · Tótalmád (Jabloň) · Tölgyeshegy (Zubné) · Turcóc (Turcovce) · Udva (Udavské) · Várjeszenő (Jasenov) · Vitézvágás (Víťazovce) · Zemplénpálhegy (Pakostov) · Zemplénróna (Rovné) |  | |
