Helmecke
| Helmecke (Chlmec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1451 |
| Polgármester | Cyril Hirjak |
| Irányítószám | 067 41 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 589 fő (2024. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 71 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 212 m |
| Terület | 7,91 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Helmecke weboldala | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Helmecke témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Helmecke (szlovákul: Chlmec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Homonnától 6 km-re délkeletre, a Vihorlát-hegység völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]1451-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HELMECZKE. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Vandernót Uraság, lakosai katolikusok, többen ó hitűek, fekszik ész. Homonnához 3/4, dél. Porukbához 2/4 órányira, határja három nyomásbéli, gabonát, és zabot középszerűen, árpát, és búzát pedig nem terem, erdője vagyon, legelője szűk, réttye kevés, piatzok Homonnán 1/4 órányira.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Helmeczke, tót-orosz f., Zemplén vmegyében, Perecse fil. 275 római, 104 g. kath., 15 zsidó lak. 396 hold szántófölddel. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Helmeczke, laborczvölgyi kisközség 53 házzal és 331 tótajkú lakossal, kiknek nagyobb része róm. kath. vallású. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. Hajdan a homonnai uradalomhoz tartozott s a Homonnai Drugetheket uralta. Később azután a homonnai egyházé lett, majd a Szirmay s a gróf Van Dernáth családnak is volt benne része, most pedig a gróf Andrássy Géza birtoka. A hívek lelki szükségletére két kápolna szolgál. Az egyik a római, a másik a görög katholikusoké. Ide tartozik Kolovrát-major és Malom-puszta.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 545 | 564 | 568 | 589 |
| Különbség | +3,48 % | +0,70 % | +3,69 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 584 | 589 |
| Eltérés | +0,85 % |
1910-ben 321, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 556 lakosából 546 szlovák volt.
2011-ben 559 lakosából 547 szlovák.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

