Zemplénpálhegy
| Zemplénpálhegy (Pakostov) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1543 |
| Polgármester | Jozef Fedorko |
| Irányítószám | 094 07 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 431 fő (2025. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 33 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 188 m |
| Terület | 14,38 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 21° 49′ 15″49.091667°N 21.820833°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 21° 49′ 15″49.091667°N 21.820833°E | |
| Zemplénpálhegy weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zemplénpálhegy témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zemplénpálhegy (1899-ig Pakasztó, szlovákul: Pakostov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Homonnától 25 km-re északra, az Ondavai-dombvidék keleti részén, az Olyka-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést a 14. században soltész általi betelepítéssel alapították. Magyar neve a határában levő Palyovahura nevének fordításával keletkezett. A 15. században a homonnai uradalomhoz tartozott. Első írásos említése 1543-ban történt, birtokosa a Drugeth család volt. Később a Barkóczyak, Szirmayak és Luzsénszkyak tulajdonában állt. 1600-ban a bíró házán kívül 10 adózó háztartása volt. 1715-ben 11-en, 1720-ban 9-en adóztak a faluban.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PAKASZTÓ. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Hrubóhoz közel, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító, első osztálybéli.”[2]
1828-ban 36 házában 272 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak, később a környék ipari üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pakasztó, orosz-tót falu, Zemplén vgyében, 160 görög, 110 romai, kath., 12 zsidó lak., görög templommal, 589 hold szántófölddel, vizimalommal.”[3]
Iskoláját 1857-ben említik először.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Zemplénpálhegy, azelőtt Pakasztó, az Olyka-patak mellett fekvő tót kisközség, 30 házzal és 160, nagyobb részben gör. kath. vallású lakossal. Postája Homonnaolyka, távírója és vasúti állomása Izbugyaradvány. A homonnai uradalomhoz tartozott s a Drugethek után a báró Barkóczyak, majd a Szirmayak s utóbb a báró Luzsénszkyak voltak az urai. Most idegen kézen van. Görög katholikus temploma 1500 táján épült és 1830-ban újíttatott meg.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
1935. május 9-én és 1936. május 11-én nagy tűzvészek pusztítottak a településen.
A községet 1944.11.21-én a partizánok segítése miatt a német csapatok felgyújtották. 25 ház leégett, csak a templomok maradtak épen.
Sártó
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településhez tartozik Sártó egykori település is (1899-ig Orosz-Petrócz, szlovákul: Petrovce).
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Orosz Petrócz. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gr. Barkóczy Uraság, fekszik Felső Szitniczéhez közel, dombos határja 3 nyomásbéli, gabonát, árpát, és zabot terem, erdője van, szőleje nints, piatza Homonnán, és Varannón van.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Petrócz, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, Hrubó fil., 128 romai, 60 görög kath., 10 zsidó lak., 315 hold szántófölddel. F. u. gróf Barkóczy és b. Vécsey. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 507 | 480 | 458 | 431 |
| Különbség | -5,32 % | -4,58 % | -5,89 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 434 | 431 |
| Eltérés | -0,69 % |
1910-ben 157, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős ruszin kisebbséggel.
2001-ben 519 lakosából 500 szlovák volt.
2011-ben 478 lakosából 448 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Görögkatolikus temploma 1850-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- 1 2 Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- 1 2 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- E-obce.sk Archiválva 2009. november 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Zemplénpálhegy Szlovákia térképén
- E-obec.sk
A Homonnai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
