Zemplénpálhegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zemplénpálhegy (Pakostov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1543
Polgármester Jozef Fedorko
Irányítószám 094 07
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség442 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság188 m
Terület14,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zemplénpálhegy (Szlovákia)
Zemplénpálhegy
Zemplénpálhegy
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 21° 49′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 21° 49′ 15″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zemplénpálhegy (1899-ig Pakasztó, szlovákul: Pakostov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 25 km-re északra, az Ondavai-dombvidék keleti részén, az Olyka-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a 14. században soltész általi betelepítéssel alapították. Magyar neve a határában levő Palyovahura nevének fordításával keletkezett. A 15. században a homonnai uradalomhoz tartozott. Első írásos említése 1543-ban történt, birtokosa a Drugeth család volt. Később a Barkóczyak, Szirmayak és Luzsénszkyak tulajdonában állt. 1600-ban a bíró házán kívül 10 adózó háztartása volt. 1715-ben 11-en, 1720-ban 9-en adóztak a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PAKASZTÓ. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Hrubóhoz közel, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító, első osztálybéli.[2]

1828-ban 36 házában 272 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak, később a környék ipari üzemeiben dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pakasztó, orosz-tót falu, Zemplén vgyében, 160 görög, 110 romai, kath., 12 zsidó lak., görög templommal, 589 hold szántófölddel, vizimalommal.[3]

Iskoláját 1857-ben említik először.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Zemplénpálhegy, azelőtt Pakasztó, az Olyka-patak mellett fekvő tót kisközség, 30 házzal és 160, nagyobb részben gör. kath. vallású lakossal. Postája Homonnaolyka, távírója és vasúti állomása Izbugyaradvány. A homonnai uradalomhoz tartozott s a Drugethek után a báró Barkóczyak, majd a Szirmayak s utóbb a báró Luzsénszkyak voltak az urai. Most idegen kézen van. Görög katholikus temploma 1500 táján épült és 1830-ban újíttatott meg.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

1935. május 9-én és 1936. május 11-én nagy tűzvészek pusztítottak a településen.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 157, többségben szlovák lakosa volt, jelentős ruszin kisebbséggel.

2001-ben 519 lakosából 500 szlovák volt.

2011-ben 478 lakosából 448 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1850-ben épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Zemplén vármegye.