Kiskárna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kiskárna (Karná)
Kiskárna címere
Kiskárna címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1543
Polgármester Helena Žaková
Irányítószám 067 45
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség461 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság188 m
Terület10,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiskárna (Szlovákia)
Kiskárna
Kiskárna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 59′ 10″, k. h. 21° 48′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 10″, k. h. 21° 48′ 21″
Kiskárna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskárna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kiskárna (szlovákul: Karná) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 15 km-re északnyugatra, az Alacsony-Beszkidek déli részén fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 14. században a német jog alapján, soltész általi betelepítéssel keletkezett. 1543-ban I. Ferdinánd király oklevelében említik először a Drugethek homonnai uradalmának részeként és egészen a család 1684-ben történt kihalásáig a birtokuk is maradt. A falu 1567-ben 5 portáig adózott és mind az öt porta zselléreké volt. 1582-ben 3 és fél portáig adózott a község. 1600-ban Kiskárnán a bíró házával együtt 14 ház állt, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. A 17. században lakói elszegényedtek. 1610-ben az itteni zsellérek csak egy és egynyolcad portáig, 1635-ben már csak fél és egynyolcad portáig adóztak. A falu templomáról 1666-ban történt az első említés. Az egyházi vizitáció szerint a templom fából épült és van tornya, melyben két harang található. Az egyházi szolgálatot a göröginyei evangélikus lelkész látta el.

Később a Barkóczyak, Csákyak, Zámbory és Joanelli családok a település főbb birtokosai. 1715-ben 18, 1720-ban 16 adózó háztartása volt. 1770-ben új templomot épít a község, melynek ekkor már katolikus papja van.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KÁRNA. Tót Zemplén Várm. földes Ura G. Vandernót Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Görögenyéhez 162 órányira, határja agyagos, hegyes, 3 nyomásbéli, zabot, és Krompélyt leginkább terem, erdeje bikkes, bővelkedik fenyő madarakkal, egyéberánt hasonló a’ Leszlóczi határhoz.[2]

1828-ban 48 házában 354 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és szénégetéssel foglalkoztak. A 19. században a községben szeszfőzde működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Karna, tót falu, Zemplén vmegyében, Göröginye fil., 347 r. kath., 9 zsidó lak., 901 h. szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kiskárna, azelőtt egyszerűen Kárna, tót kisközség, 45 házzal és 266 róm. kath. vallású lakossal. Postája Göröginye, távírója és vasúti állomása Homonna. A Homonnai Drugethek birtoka volt s az újabb korban a báró Barkóczyak, a gróf Csákyak, a Zámboryak és báró Joanelli tulajdonába került. Most Ehrenheim Schytra Ferdinándnak és Máriának van itt nagyobb birtokuk. Díszesíti egy régi úrilak, mely azelőtt a gróf Csáky családé volt. Róm. kath. temploma 1770-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 286, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel.

2001-ben 447 lakosából 389 szlovák és 54 cigány volt.

2011-ben 437 lakosából 350 szlovák és 54 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1770-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]