Kiskárna
| Kiskárna (Karná) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Homonnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1543 | ||
| Polgármester | Helena Žaková | ||
| Irányítószám | 067 45 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | HE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 457 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 188 m | ||
| Terület | 10,21 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kiskárna weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskárna témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kiskárna (szlovákul: Karná) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Homonnától 15 km-re északnyugatra, az Alacsony-Beszkidek déli részén fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a 14. században a német jog alapján, soltész általi betelepítéssel keletkezett. 1543-ban I. Ferdinánd király oklevelében említik először a Drugethek homonnai uradalmának részeként és egészen a család 1684-ben történt kihalásáig a birtokuk is maradt. A falu 1567-ben 5 portáig adózott és mind az öt porta zselléreké volt. 1582-ben 3 és fél portáig adózott a község. 1600-ban Kiskárnán a bíró házával együtt 14 ház állt, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. A 17. században lakói elszegényedtek. 1610-ben az itteni zsellérek csak egy és egynyolcad portáig, 1635-ben már csak fél és egynyolcad portáig adóztak. A falu templomáról 1666-ban történt az első említés. Az egyházi vizitáció szerint a templom fából épült és van tornya, melyben két harang található. Az egyházi szolgálatot a göröginyei evangélikus lelkész látta el.
Később a Barkóczyak, Csákyak, Zámbory és Joanelli családok a település főbb birtokosai. 1715-ben 18, 1720-ban 16 adózó háztartása volt. 1770-ben új templomot épít a község, melynek ekkor már katolikus papja van.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KÁRNA. Tót Zemplén Várm. földes Ura G. Vandernót Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Görögenyéhez 162 órányira, határja agyagos, hegyes, 3 nyomásbéli, zabot, és Krompélyt leginkább terem, erdeje bikkes, bővelkedik fenyő madarakkal, egyéberánt hasonló a’ Leszlóczi határhoz.”[2]
1828-ban 48 házában 354 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és szénégetéssel foglalkoztak. A 19. században a községben szeszfőzde működött.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Karna, tót falu, Zemplén vmegyében, Göröginye fil., 347 r. kath., 9 zsidó lak., 901 h. szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kiskárna, azelőtt egyszerűen Kárna, tót kisközség, 45 házzal és 266 róm. kath. vallású lakossal. Postája Göröginye, távírója és vasúti állomása Homonna. A Homonnai Drugethek birtoka volt s az újabb korban a báró Barkóczyak, a gróf Csákyak, a Zámboryak és báró Joanelli tulajdonába került. Most Ehrenheim Schytra Ferdinándnak és Máriának van itt nagyobb birtokuk. Díszesíti egy régi úrilak, mely azelőtt a gróf Csáky családé volt. Róm. kath. temploma 1770-ben épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 435 | 447 | 457 | 457 |
| Különbség | +2,75 % | +2,23 % | +0 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 461 | 457 |
| Eltérés | -0,86 % |
1910-ben 286, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel.
2001-ben 447 lakosából 389 szlovák és 54 cigány volt.
2011-ben 437 lakosából 350 szlovák és 54 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1770-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 30.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Községinfó
- Kiskárna Szlovákia térképén
- Travelatlas.sk
- E-obce.sk Archiválva 2020. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Eobec.sk

