Felsőbaskóc

	Felsőbaskóc (Baškovce)
	; Felsőbaskóc zászlaja
	; Felsőbaskóc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Homonnai
Rang	község
Első írásos említés	1410
Polgármester	František Bazar
Irányítószám	067 23
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	HE
	Népesség
Teljes népesség	403 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	65 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	194 m
Terület	6,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 02′ 00″, k. h. 21° 50′ 14″49.033333°N 21.837222°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 00″, k. h. 21° 50′ 14″49.033333°N 21.837222°E
	Felsőbaskóc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőbaskóc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőbaskóc (szlovákul: Baškovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 12 km-re, észak-északnyugatra fekszik.

Története

1410-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BASKÓCZ. Baskovce. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Vandernoth Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Goronyének szomszédságában, mellynek filiája, termésbéli tulajdonságaira nézve Alsó Ladiszkóczhoz hasonló, második Osztálybéli.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Baskocz, tót falu, Zemplén vármegyében, Göröginye fiókja, 229 kath., 7 zsidó lak., 613 h. szántófölddel, vizimalommal. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. Nagymihály.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőbaskócz, azelőtt Baskócz. Tót kisközség, mindössze 28 házzal és 182 róm. kath. vallású lakossal. Postája Göröginye, távírója és vasúti állomása Homonna. 1450-ben Nagymihályi György, a Sztáray grófok őse bírja. 1506-ban Sempsei Ferencz is részbirtokosa. Az 1598-iki összeírás már a Drugethek birtokának tudja a községet, mely akkoriban Baskovcze tót néven is szerepel. A XVIII. század végén a Drugethek utódai a Van Dernáth grófok voltak, kiket a birtoklásban a Klobusitzkyak követnek. Most idegen kézen van. A községben nincs templom.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 209, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 440 lakosából 438 szlovák volt.

2011-ben 428 lakosából 421 szlovák.

Nevezetességei

Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1968-ban épült.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Homonnai járás m v sz A Homonnai járás települései
Homonna (Humenné)
Agyidóc (Adidovce) · Alsóalmád (Nižná Jablonka) · Alsóberek (Brestov) · Alsócsernye (Černina) · Alsólászlófalva (Nižné Ladičkovce) · Alsóvirányos (Nižná Sitnica) · Barátlak (Rohožník) · Barkó (Brekov) · Dadafalva (Dedačov) · Felsőalmád (Vyšná Jablonka) · Felsőbaskóc (Baškovce) · Felsőkohány (Kochanovce) · Felsőkörtvélyes (Vyšný Hrušov) · Felsőlászlófalva (Vyšné Ladičkovce) · Felsővirányos (Vyšná Sitnica) · Gorzó (Gruzovce) · Görbény (Slovenské Krivé) · Göröginye (Ohradzany) · Hegedűsfalva (Hudcovce) · Hegyvég (Prituľany) · Hegyzávod (Závada) · Helmecke (Chlmec) · Homonnarokitó (Rokytov pri Humennom) · Homonnazávod (Závadka) · Izbugyarabóc (Hrabovec nad Laborcom) · Jánosvágása (Hankovce) · Jánosvölgye (Jankovce) · Kisgézsény (Hažín nad Cirochou) · Kiskárna (Karná) · Kiskemence (Kamienka) · Kisortovány (Porúbka) · Kisökrös (Slovenská Volová) · Kosárvágása (Košarovce) · Koskóc (Koškovce) · Laborcmező (Zbudské Dlhé) · Lácfalva (Lackovce) · Lukácsi (Lukačovce) · Maskóc (Maškovce) · Mislye (Myslina) · Modra (Modra nad Cirochou) · Mogyorósfalu (Lieskovec) · Nagykemence (Kamenica nad Cirochou) · Oroszkánya (Ruská Kajňa) · Oroszvágás (Ruská Poruba) · Papháza (Papín) · Pásztorhegy (Valaškovce) · Peticse (Ptičie) · Rubó (Hrubov) · Szélesmező (Veľopolie) · Szerelmes (Ľubiša) · Szinnamező (Nechválova Polianka) · Szopkóc (Sopkovce) · Topolóka (Topoľovka) · Tótalmád (Jabloň) · Tölgyeshegy (Zubné) · Turcóc (Turcovce) · Udva (Udavské) · Várjeszenő (Jasenov) · Vitézvágás (Víťazovce) · Zemplénpálhegy (Pakostov) · Zemplénróna (Rovné)