Felsőbaskóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőbaskóc (Baškovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1410
Polgármester František Bazar
Irányítószám 067 23
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség413 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság194 m
Terület6,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőbaskóc (Szlovákia)
Felsőbaskóc
Felsőbaskóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 00″, k. h. 21° 50′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 00″, k. h. 21° 50′ 15″
Felsőbaskóc weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőbaskóc (szlovákul: Baškovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 12 km-re, észak-északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1410-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BASKÓCZ. Baskovce. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Vandernoth Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Goronyének szomszédságában, mellynek filiája, termésbéli tulajdonságaira nézve Alsó Ladiszkóczhoz hasonló, második Osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Baskocz, tót falu, Zemplén vármegyében, Göröginye fiókja, 229 kath., 7 zsidó lak., 613 h. szántófölddel, vizimalommal. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. Nagymihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőbaskócz, azelőtt Baskócz. Tót kisközség, mindössze 28 házzal és 182 róm. kath. vallású lakossal. Postája Göröginye, távírója és vasúti állomása Homonna. 1450-ben Nagymihályi György, a Sztáray grófok őse bírja. 1506-ban Sempsei Ferencz is részbirtokosa. Az 1598-iki összeírás már a Drugethek birtokának tudja a községet, mely akkoriban Baskovcze tót néven is szerepel. A XVIII. század végén a Drugethek utódai a Van Dernáth grófok voltak, kiket a birtoklásban a Klobusitzkyak követnek. Most idegen kézen van. A községben nincs templom.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 209, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 440 lakosából 438 szlovák volt.

2011-ben 428 lakosából 421 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1968-ban épült.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]