Kosárvágása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kosárvágása (Košarovce)
Kosárvágása címere
Kosárvágása címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1408
PolgármesterJarmila Lukáčová
Irányítószám094 06
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség620 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság164 m
Terület7,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 30″, k. h. 21° 46′ 60″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 30″, k. h. 21° 46′ 60″
Kosárvágása weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kosárvágása témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kosárvágása (1899-ig Kosarócz, szlovákul: Košarovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 18 km-re északnyugatra, az Olyka-patak jobb partján található.

Története[szerkesztés]

1408-ban említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kosarócz. Kosaróvcze. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Orosz Petrócz, és Giroczhoz 1/2 órányira, dombos határja 3 nyomásbéli, gabonát, árpát, és zabot terem, erdeje van, szőleje nints, piatza Várannón.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kosarócz, Zemplén vmegyében, tót-orosz falu, Jankócz fil. 179 róm., 118 gör. kath., 12 zsidó lak., 545 h. szántófölddel. F. u. b. Vécsey.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kosárvágása, azelőtt Kosarócz, az Olyka-patak mellett fekszik. 56 házból áll és 260 tótajkú lakosa van, kik egyenlő arányban római katholikusok és görök katholikusok. Postája Göröginye, távírója Kelcse, vasúti állomása Homonna. Körjegyzőségi székhely. Hajdan a sztropkói vár tartozéka volt. A török világban elpusztult s ekkor Tharas Ferencz németeket telepített ide. Ez időben Kassorhau néven szerepelt. Újabbkori földesurai a Barkóczyak, Jekelfalussyak és Vécseyek voltak. Most nincs nagyobb birtokosa. A XVII. században itt is dúlt a pestis. A két hitfelekezet hívei egy közös templomba járnak, mely 1736-ban épült. A Laborczon itt közúti hid vezet át.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 287, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 642 lakosából 638 szlovák volt.

2011-ben 616 lakosából 604 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség

Külső hivatkozások[szerkesztés]