Kosárvágása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kosárvágása (Košarovce)
Kosarovce.jpg
Kosárvágása címere
Kosárvágása címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1408
Polgármester Jarmila Lukáčová
Irányítószám 094 06
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség622 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság164 m
Terület7,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kosárvágása (Szlovákia)
Kosárvágása
Kosárvágása
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 30″, k. h. 21° 47′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 30″, k. h. 21° 47′ 00″
Kosárvágása weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kosárvágása témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kosárvágása (1899-ig Kosarócz, szlovákul: Košarovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 18 km-re északnyugatra, az Olyka-patak jobb partján található.

Története[szerkesztés]

1408-ban említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kosarócz. Kosaróvcze. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Orosz Petrócz, és Giroczhoz 1/2 órányira, dombos határja 3 nyomásbéli, gabonát, árpát, és zabot terem, erdeje van, szőleje nints, piatza Várannón.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kosarócz, Zemplén vmegyében, tót-orosz falu, Jankócz fil. 179 róm., 118 gör. kath., 12 zsidó lak., 545 h. szántófölddel. F. u. b. Vécsey.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kosárvágása, azelőtt Kosarócz, az Olyka-patak mellett fekszik. 56 házból áll és 260 tótajkú lakosa van, kik egyenlő arányban római katholikusok és görök katholikusok. Postája Göröginye, távírója Kelcse, vasúti állomása Homonna. Körjegyzőségi székhely. Hajdan a sztropkói vár tartozéka volt. A török világban elpusztult s ekkor Tharas Ferencz németeket telepített ide. Ez időben Kassorhau néven szerepelt. Újabbkori földesurai a Barkóczyak, Jekelfalussyak és Vécseyek voltak. Most nincs nagyobb birtokosa. A XVII. században itt is dúlt a pestis. A két hitfelekezet hívei egy közös templomba járnak, mely 1736-ban épült. A Laborczon itt közúti hid vezet át.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 287, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 642 lakosából 638 szlovák volt.

2011-ben 616 lakosából 604 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Forrás[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]