Laborcmező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Laborcmező (Zbudské Dlhé)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1414
Polgármester František Kopej
Irányítószám 067 12
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség 734 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság199 m
Terület8,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Laborcmező (Szlovákia)
Laborcmező
Laborcmező
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 04′ 30″, k. h. 21° 57′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 30″, k. h. 21° 57′ 40″
Laborcmező weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laborcmező (1899-ig Izbugya-Hosszúmező, szlovákul: Zbudské Dlhé) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 18 km-re északra, a Laborc bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1269-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HOSSZÚ MEZŐ. Izbugya Hosszú mező. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Desőfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Koskócz, és Izbagya Hrabóczhoz 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, gabonát, zabot jól, középszerűen pedig, buzát, árpát, és tatárkát terem, erdője van, piatza Homonnán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Izbugya-Hosszumező, tót falu, Zemplén vmegyében, Papina fil. 250 római, 32 g. kath., 10 zsidó lak., 261 h. szántófölddel. F. u. Szirmay, Kazinczy. Ut. p. Homonna (fiók).[3]

Lakói mezőgazdasággal, állattartással, favágással, szénégetéssel foglalkoztak.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Laborczmező, előbb Izbugyahosszúmező, tót kisközség a Laborcz-völgyében. 48 házból áll és 283 róm. kath. vallású lakosa van. Postája, távírója és vasúti állomása Koskócz. A Zbugyaiak ősi birtoka, kiket egész a XVI. század elejéig ural. 1550-ben Drugeth Imrét, Gáspárt és Ferenczet iktatják birtokába. Az 1598-iki összeírás alkalmával Bogáthy Mihály, Nyárády Albert, Wiczmándy Zsigmond és Palocsay György az urai, 1774-ben pedig Dessewffy Tamás és Kazinczy András. A mult században gróf Dessewffy Gyula birtoka volt, most pedig gróf Dessewffy Dénesé és Béláé. 1890-ben – hat ház kivételével – az egész község leégett. Róm. kath. temploma 1800-ban épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 244, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 555 lakosából 499 szlovák és 45 cigány volt.

2011-ben 661 lakosából 389 cigány és 265 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]