Laborcmező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Laborcmező (Zbudské Dlhé)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1414
Polgármester František Kopej
Irányítószám 067 12
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség734 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság199 m
Terület8,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Laborcmező (Szlovákia)
Laborcmező
Laborcmező
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 04′ 30″, k. h. 21° 57′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 30″, k. h. 21° 57′ 40″
Laborcmező weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laborcmező (1899-ig Izbugya-Hosszúmező, szlovákul: Zbudské Dlhé) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 18 km-re északra, a Laborc bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1269-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HOSSZÚ MEZŐ. Izbugya Hosszú mező. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Desőfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Koskócz, és Izbagya Hrabóczhoz 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, gabonát, zabot jól, középszerűen pedig, buzát, árpát, és tatárkát terem, erdője van, piatza Homonnán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Izbugya-Hosszumező, tót falu, Zemplén vmegyében, Papina fil. 250 római, 32 g. kath., 10 zsidó lak., 261 h. szántófölddel. F. u. Szirmay, Kazinczy. Ut. p. Homonna (fiók).[3]

Lakói mezőgazdasággal, állattartással, favágással, szénégetéssel foglalkoztak.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Laborczmező, előbb Izbugyahosszúmező, tót kisközség a Laborcz-völgyében. 48 házból áll és 283 róm. kath. vallású lakosa van. Postája, távírója és vasúti állomása Koskócz. A Zbugyaiak ősi birtoka, kiket egész a XVI. század elejéig ural. 1550-ben Drugeth Imrét, Gáspárt és Ferenczet iktatják birtokába. Az 1598-iki összeírás alkalmával Bogáthy Mihály, Nyárády Albert, Wiczmándy Zsigmond és Palocsay György az urai, 1774-ben pedig Dessewffy Tamás és Kazinczy András. A mult században gróf Dessewffy Gyula birtoka volt, most pedig gróf Dessewffy Dénesé és Béláé. 1890-ben – hat ház kivételével – az egész község leégett. Róm. kath. temploma 1800-ban épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 244, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 555 lakosából 499 szlovák és 45 cigány volt.

2011-ben 661 lakosából 389 cigány és 265 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]