Laborcmező
| Laborcmező (Zbudské Dlhé) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1414 |
| Polgármester | František Kopej |
| Irányítószám | 067 12 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 769 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 79 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 199 m |
| Terület | 8,36 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Laborcmező
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 04′ 30″, k. h. 21° 57′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 30″, k. h. 21° 57′ 40″ | |
| Laborcmező weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Laborcmező témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Laborcmező (1899-ig Izbugya-Hosszúmező, szlovákul: Zbudské Dlhé) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Homonnától 18 km-re északra, a Laborc bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1269-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HOSSZÚ MEZŐ. Izbugya Hosszú mező. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Desőfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Koskócz, és Izbagya Hrabóczhoz 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, gabonát, zabot jól, középszerűen pedig, buzát, árpát, és tatárkát terem, erdője van, piatza Homonnán.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Izbugya-Hosszumező, tót falu, Zemplén vmegyében, Papina fil. 250 római, 32 g. kath., 10 zsidó lak., 261 h. szántófölddel. F. u. Szirmay, Kazinczy. Ut. p. Homonna (fiók).”[3]
Lakói mezőgazdasággal, állattartással, favágással, szénégetéssel foglalkoztak.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Laborczmező, előbb Izbugyahosszúmező, tót kisközség a Laborcz-völgyében. 48 házból áll és 283 róm. kath. vallású lakosa van. Postája, távírója és vasúti állomása Koskócz. A Zbugyaiak ősi birtoka, kiket egész a XVI. század elejéig ural. 1550-ben Drugeth Imrét, Gáspárt és Ferenczet iktatják birtokába. Az 1598-iki összeírás alkalmával Bogáthy Mihály, Nyárády Albert, Wiczmándy Zsigmond és Palocsay György az urai, 1774-ben pedig Dessewffy Tamás és Kazinczy András. A mult században gróf Dessewffy Gyula birtoka volt, most pedig gróf Dessewffy Dénesé és Béláé. 1890-ben – hat ház kivételével – az egész község leégett. Róm. kath. temploma 1800-ban épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 244, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 555 lakosából 499 szlovák és 45 cigány volt.
2011-ben 661 lakosából 389 cigány és 265 szlovák.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1950-ben Bernard Bober kassai érsek-metropolita.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent István király tiszteletére szentelt, római katolikus temploma.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
