Zemplénróna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zemplénróna (Rovné)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1543
Polgármester Jozef Baláž
Irányítószám 067 32
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség 442 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság188 m
Terület8,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zemplénróna (Szlovákia)
Zemplénróna
Zemplénróna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 58′ 45″, k. h. 22° 00′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 45″, k. h. 22° 00′ 30″
Zemplénróna weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zemplénróna, (1899-ig Rovna, szlovákul: Rovné) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 464 lakosából 402 szlovák és 47 roma volt.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 10 km-re északkeletre az Udva bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1400 körül alapították soltész általi betelepítéssel a homonnai uradalom területén. Első írásos említése 1543-ból származik. A Drugeth család birtoka volt, majd kihalásuk után a Csáky és az Andrássyak voltak a birtokosai. 1600-ban a bíró házán kívül 9 háztartása volt. Később lakosságának száma növekedett. 1715-ben 13, 1720-ban 8 adózó háztartása volt. 1828-ban 54 házában 403 lakos élt.

Vályi András szerint "ROVNA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik n. k. Felső Körtvélyeshez 2/4, d. Cziróka hoszszú mezőhöz 3/4, n. ny. Udvához 3/4 órányira; határja 3 nyomásbéli, gabonát, és zabot középszerűen, árpát, és búzát tsekélyen terem; erdeje kevés; itten az Uraságnak szép majorsága van; piatzok Homonnán 1 1/4 órányira."[2]

Fényes Elek szerint "Rovna, tót falu, Zemplén vmegyében, Körtvélyes fil., 405 r. kath., 5 zsidó lak. Szántófölde 649 hold. Erdeje van. F. u. gr. Csáky. Ut. p. N.-Mihály."[3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Zemplénróna, azelőtt Rovna, tót kisközség 69 házzal és 400 róm. kath. vallású lakossal. Postája és vasúti állomása Udva, legközelebbi távírója Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott, de a XVII. század végén Putnoky Jánost is egy itteni részbirtokba iktatták. Azután a gróf Csákyak, s ezek révén az Andrássyak lettek a földesurai. Most gróf Andrássy Géza birtoka, kinek itt romladozó, régi kastélya is van. Érdekes tudni, hogy Trefort Ágoston és Eötvös József báró itt gondolták ki és innen adták közforgalomba a „róna” szót. Római katholikus temploma 1853-ban épült."[4]

1910-ben 400, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

2001-ben 511 lakosából 970 szlovák, 95 ruszin és 35 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus temploma 1853-ban épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Zemplén vármegye.