Jánosvágása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jánosvágása (Hankovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1567
PolgármesterĽudmila Veľasová
Irányítószám067 12
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség503 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság182 m
Terület8,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 01′ 42″, k. h. 21° 56′ 48″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 42″, k. h. 21° 56′ 48″
Jánosvágása weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jánosvágása témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jánosvágása (1899-ig Hankócz, szlovákul: Hankovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 11 km-re északra, a Laborc jobb partján, az 559-es út mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a 16. század második felében alapították. 1567-től „Hankóc” néven említik írott források, a homonnai uradalomhoz tartozott. 1714-ben 11 háztartás volt a faluban. A 18. században a Dravetzko és Csáky családok birtoka. 1787-ben 40 házát 352-en lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HANKÓTZ. Hankóvcze. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Homonnához mint egy 1 2/4 mértföldnyire, Lyubissának filiája, határja három nyomásbéli, leg inkább gabonát, zabot, középszerűen pedig búzát, árpát, és tengerit terem, határja többnyire hegyekből áll, erdője meglehetős, fuhározásból is élnek, piatzok Homonnán.”[2]

1828-ban 60 házában 448 lakos élt. A 19. században az Andrássyaké. Lakói állattartással és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hankocz, tót falu, Zemplén vmegyében, Lyubisse fil. 371 romai, 50 g. kath., 20 zsidó lak., 598 h. szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Jánosvágása, azelőtt Hankócz. Laborczmenti tót kisközség 79 házzal és 389 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Koskócz. A homonnai uradalom tartozéka volt s 1611-ben Telegdy Borbálát, 1747-ben Dravetzky Lászlót is némely részei birtokába iktatják. Újabbkori birtokosai a gróf Csákyak voltak, majd a gróf Andrássyak és most is gróf Andrássy Tivadarnak van itt nagyobb birtoka. A faluban nincs templom.”[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 382, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 586 lakosából 582 szlovák volt.

2011-ben 542 lakosából 535 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
  • A falut festői környezete teszi kedveltté a turisták körében. A nyári időszakban gyermektáborokat szerveznek a területén.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 11.)
  3. ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. április 11.)
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jánosvágása&oldid=24676413”