Jánosvágása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jánosvágása (Hankovce)
Hankovce - kostol.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1567
Polgármester Ľudmila Veľasová
Irányítószám 067 12
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség 513 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság182 m
Terület8,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jánosvágása (Szlovákia)
Jánosvágása
Jánosvágása
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′ 42″, k. h. 21° 56′ 48″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 42″, k. h. 21° 56′ 48″
Jánosvágása weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jánosvágása témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jánosvágása (1899-ig Hankócz, szlovákul: Hankovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 11 km-re északra, a Laborc jobb partján, az 559-es út mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a 16. század második felében alapították. 1567-től „Hankóc” néven említik írott források, a homonnai uradalomhoz tartozott. 1714-ben 11 háztartás volt a faluban. A 18. században a Dravetzko és Csáky családok birtoka. 1787-ben 40 házát 352-en lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HANKÓTZ. Hankóvcze. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Homonnához mint egy 1 2/4 mértföldnyire, Lyubissának filiája, határja három nyomásbéli, leg inkább gabonát, zabot, középszerűen pedig búzát, árpát, és tengerit terem, határja többnyire hegyekből áll, erdője meglehetős, fuhározásból is élnek, piatzok Homonnán.[2]

1828-ban 60 házában 448 lakos élt. A 19. században az Andrássyaké. Lakói állattartással és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hankocz, tót falu, Zemplén vmegyében, Lyubisse fil. 371 romai, 50 g. kath., 20 zsidó lak., 598 h. szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Jánosvágása, azelőtt Hankócz. Laborczmenti tót kisközség 79 házzal és 389 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Koskócz. A homonnai uradalom tartozéka volt s 1611-ben Telegdy Borbálát, 1747-ben Dravetzky Lászlót is némely részei birtokába iktatják. Újabbkori birtokosai a gróf Csákyak voltak, majd a gróf Andrássyak és most is gróf Andrássy Tivadarnak van itt nagyobb birtoka. A faluban nincs templom.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 382, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 586 lakosából 582 szlovák volt.

2011-ben 542 lakosából 535 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
  • A falut festői környezete teszi kedveltté a turisták körében. A nyári időszakban gyermektáborokat szerveznek a területén.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]