Szopkóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szopkóc (Sopkovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1567
Polgármester Ján Dzubaj
Irányítószám 067 22
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség 118 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság208 m
Terület7,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szopkóc (Szlovákia)
Szopkóc
Szopkóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′ 00″, k. h. 21° 52′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 00″, k. h. 21° 52′ 00″
Szopkóc weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szopkóc, (szlovákul: Sopkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 118 lakosából 116 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 13 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést soltész általi betelepítéssel alapították a 15. században. Legkorábbi írásos említése 1543-ból származik. A falu a homonnai uradalomhoz tartozott, birtokosa a Drugeth család volt. 1600-ban 6 adózó háztartása volt, ezen kívül a soltész háza, templom és plébánia állt a faluban. 1715-ben 9, 1720-ban 8 adózó háztartása volt. 1828-ban 38 házában 233 lakos élt. Katolikus temploma a 15. században már állt. A 16. század második felében és a 17. század első felében görögkatolikus pap is működött a településen.

Vályi András szerint " SZOPKÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Vandernót Uraság, lakosai orosz vallásúak, fekszik Tót Volvához 1/2 órányira; határja 3 nyomásbéli, zabot, és krompélyt terem leginkább, földgye hegyes, agyagos, erdeje bikkes, szőleje nints, piatza Homonnán."[2]

Fényes Elek szerint "Szopkócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Göröginye fiókja: 59 r., 183 g. kath., 5 zsidó lak., gör. anyatemplommal, 489 h. szántófölddel. F. u. Vandernath. Ut. p. N. Mihály."[3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Szopkócz, tót kisközség 31 házzal és 150 gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a gróf Klobusiczkyak voltak az urai. Most gróf Andrássy Sándornak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1770-ben épült."[4]

1910-ben 140, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

2001-ben 129 szlovák lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1770-ben épült, 1977-ben megújították.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]