Gorzó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gorzó (Gruzovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1453
PolgármesterMartin Petík
Irányítószám067 22
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség132 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség30 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság178 m
Terület4,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 58′ 27″, k. h. 21° 51′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 27″, k. h. 21° 51′ 51″
Gorzó weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gorzó (1899-ig Grozócz, szlovákul: Gruzovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 5 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a 14. században a német jog alapján alapították, 1453-ban említik először. Ekkor a homonnai uradalom része volt, Drugeth György és Antal tulajdonában állt. Később a Wandernath, Sennyey, Szirmay és Andrássy családok birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GROZÓTZ. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura G. Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Homona Bresztohoz 1/2 órányira, hegyes, és agyagos határja három nyomásbéli, zabot, és krompélyt leginkább terem, erdője bikkes, szőleje nints.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Grugócz, tót falu, Zemplén vmegyében, Göröginye fil. 76 romai, 70 g. kath., 9 zsidó lak., 392 h. szántófölddel. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. N. Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Gorzó, azelőtt Grozócz. Tót kisközség. Csak 17 háza és 114 lakosa van, kiknek nagyobb része római katholikus. Postája Göröginye, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban került a 'Sennyeyek s a Szirmayak birtokába. Ezidőszerint nincs nagyobb birtokosa. Templom sincs a községben.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 100, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 123 szlovák lakosa volt.

2011-ben 123 szlovák lakta.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. május 23.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség