Gorzó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gorzó (Gruzovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rang község
Első írásos említés 1453
Polgármester Martin Petík
Irányítószám 067 22
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám HE
Népesség
Teljes népesség132 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség30 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság178 m
Terület4,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gorzó (Szlovákia)
Gorzó
Gorzó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 58′ 27″, k. h. 21° 51′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 27″, k. h. 21° 51′ 51″
Gorzó weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gorzó (1899-ig Grozócz, szlovákul: Gruzovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 5 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a 14. században a német jog alapján alapították, 1453-ban említik először. Ekkor a homonnai uradalom része volt, Drugeth György és Antal tulajdonában állt. Később a Wandernath, Sennyey, Szirmay és Andrássy családok birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GROZÓTZ. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura G. Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Homona Bresztohoz 1/2 órányira, hegyes, és agyagos határja három nyomásbéli, zabot, és krompélyt leginkább terem, erdője bikkes, szőleje nints.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Grugócz, tót falu, Zemplén vmegyében, Göröginye fil. 76 romai, 70 g. kath., 9 zsidó lak., 392 h. szántófölddel. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. N. Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Gorzó, azelőtt Grozócz. Tót kisközség. Csak 17 háza és 114 lakosa van, kiknek nagyobb része római katholikus. Postája Göröginye, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban került a 'Sennyeyek s a Szirmayak birtokába. Ezidőszerint nincs nagyobb birtokosa. Templom sincs a községben.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 100, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 123 szlovák lakosa volt.

2011-ben 123 szlovák lakta.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. május 23.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség