Hegyvég
| Hegyvég (Prituľany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1454 |
| Polgármester | Jozef Sivák |
| Irányítószám | 094 08 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 37 fő (2025. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 10 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 233 m |
| Terület | 6,48 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 07′ 44″, k. h. 21° 46′ 30″49.128889°N 21.775000°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 44″, k. h. 21° 46′ 30″49.128889°N 21.775000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyvég témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hegyvég (1899-ig Prituján, szlovákul: Prituľany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Homonnától 30 km-re északnyugatra, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.
Története
[szerkesztés]1454-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PRISTULYÁN. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Dezsőfy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Porubához 1, d. pedig Rohozsnyikhoz fél órányira, határja két nyomásbéli, zabot, és rozsot terem, földgye hegyes, és kősziklás, erdeje vagyon, piatza Sztropkón.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pritulyán, orosz falu, Zemplén vmegyében, Jankócz fil. 223 g. kath., 7 zsidó lak., 259 hold szántófölddel. F. u. Dessewffy. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Hegyvég, azelőtt Pritulyán. Ruthén kisközség 26 házzal és 178 gör. kath. vallású lakossal. Postája Homonnaolyka, távírója és vasúti állomása Radvány. A sztropkói uradalomnak volt a része, de később a Dessewffyek és a Gosztonyiak, majd a Szinnyey Merse család lett a birtokosa. Ma nagyobb birtokosa nincsen. A községben fennálló gör. kath. templom 1777-ben épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 83 | 65 | 53 | 37 |
| Különbség | -21,68 % | -18,46 % | -30,18 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 37 | 37 |
| Eltérés | +0 % |
1910-ben 179, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 67 lakosából 55 ruszin és 11 szlovák volt.
2011-ben 63 lakosából 35 ruszin és 24 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Görögkatolikus temploma.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
A Homonnai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
 |
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
