Ércfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ércfalva (Rudlov)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Varannói
Rang község
Első írásos említés 1402
Polgármester Ján Markuš
Irányítószám 094 35 (pošta Soľ)
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség 655 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 192 m
Terület 16,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ércfalva (Szlovákia)
Ércfalva
Ércfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′ 22″, k. h. 21° 34′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 22″, k. h. 21° 34′ 17″
Ércfalva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ércfalva, (1899-ig Rudlyó, szlovákul: Rudlov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 10 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 14. század közepén a német jog alapján keletkezett, 1402-ben említik először. Alapítója egy Rudlo nevű soltész volt. A 15. században és a 16. század elején a Rozgonyi család birtoka volt. A csicsvai váruradalom része volt, később a varrannói uradalom része volt. 1524-ben a Báthori család szerzett birtokot a községben. A 17. században a Nádasdy, Nyáry, Eszterházi és a Drugeth család birtoka volt. A 15. század második felében még mintegy 15 háztartása volt, de lakói nem sokkal később elköltöztek. 1493-ban csak egy háztartás volt a községben. A 16. század első felében új ruszin telepesek érkeztek, akiket a vlach jog alapján telepítettek ide. 1567-ben a királyi adószedőknek 2 portáig adózott, két zsellércsalád és egy szabad nem fizetett adót. 1582-ben 5 portáig adózott. 1600-ban a soltész házán, a templomon, a plébánián kívül 21 adózó háztartása volt. A közepes nagyságú falvak közé tartozott. 1610-ben 25 portával adózott. 1623-ban 6 vlach háztartása és 2 zsellér háztartása volt. 1715-ben 16, 1720-ban 18 háztartása volt. A faluban malom is állt, a környező hegyekben pedig vasércet bányásztak. 1787-ben 55 házában 420 lakos élt. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított mely 54 áldozatot követelt. 1869-ben 439 lakosa volt. A század végén sok lakosa vándorolt ki a tengerentúlra.

Fényes Elek szerint "Rudlyó, tót falu, Zemplén vmegyében, a Szimonka hegy alatt, a Tapoly völgyében, ut. p. Eperjes. Határa 2700 holdat tehet, mellyből 1700 hold erdő, 1000 szántó és kevés rét. Ebből 15 2/8 urbéri telek után birnak a lakosok 470 holdat, a többi majors. birtoka gr. Forgách Máriának, gr. Forgách Zsigmond nejének. – Földei lassan emelkedő dombokon terülnek el, a zabot legjobban szeretik, de más gabonanemet is megteremnek. Lakja 50 romai, 350 g. kath., 5 evang., 10 zsidó lak., kik a vidékbeli lakosoknál szorgalmasabb és vagyonosabb emberek. Van g. kath. paroch. temploma, szeszgyára, s egy csekély patakmalma." [2]

1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 290, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 648 lakosából 628 szlovák és 11 cigány volt.

2011-ben 655 lakosából 581 szlovák és 67 cigány volt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]