Ércfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ércfalva (Rudlov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rang község
Első írásos említés 1402
Polgármester Ján Markuš
Irányítószám 094 35 (pošta Soľ)
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség691 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság192 m
Terület16,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ércfalva (Szlovákia)
Ércfalva
Ércfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′ 22″, k. h. 21° 34′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 22″, k. h. 21° 34′ 17″
Ércfalva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ércfalva (1899-ig Rudlyó, szlovákul: Rudlov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 10 km-re északnyugatra, az Eperjes-Tokaji-hegység északkeleti oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 14. század közepén a német jog alapján keletkezett, 1402-ben említik először. Alapítója egy Rudlo nevű soltész volt. A 15. század második felében még mintegy 15 háztartása létezett, de lakói nem sokkal később elköltöztek. 1493-ban csak egy háztartás volt a községben. A 15. században és a 16. század elején a Rozgonyi család birtokában állt. A csicsvai váruradalom része volt, később a varrannói uradalom része lett. 1524-ben a Báthori család szerzett birtokot a községben. A 16. század első felében új ruszin telepesek érkeztek, akiket a vlach jog alapján telepítettek ide. 1567-ben a királyi adószedőknek 2 portáig adózott, két zsellércsalád és egy szabad nem fizetett adót. 1582-ben 5 portáig adózott. 1600-ban a soltész házán, a templomon és a plébánián kívül 21 adózó háztartása volt. A közepes nagyságú falvak közé tartozott. 1610-ben 25 portával adózott. 1623-ban 6 vlach háztartása és 2 zsellér háztartása volt. A 17. században a Nádasdy, Nyáry, Eszterházi és Drugeth családok tulajdonában állt. 1715-ben 16, 1720-ban 18 háztartása volt. A faluban malom is állt, a környező hegyekben pedig vasércet bányásztak. 1787-ben 55 házában 420 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RUDLYO. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gróf Forgách Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Sókúthoz nem meszsze, mellynek filiája; határja hegyes, köves, három nyomásbéli, zabot bőven terem, erdeje is van, egyebe szűken van.[2]

1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított mely 54 áldozatot követelt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rudlyó, tót falu, Zemplén vmegyében, a Szimonka hegy alatt, a Tapoly völgyében, ut. p. Eperjes. Határa 2700 holdat tehet, mellyből 1700 hold erdő, 1000 szántó és kevés rét. Ebből 15 2/8 urbéri telek után birnak a lakosok 470 holdat, a többi majors. birtoka gr. Forgách Máriának, gr. Forgách Zsigmond nejének. – Földei lassan emelkedő dombokon terülnek el, a zabot legjobban szeretik, de más gabonanemet is megteremnek. Lakja 50 romai, 350 g. kath., 5 evang., 10 zsidó lak., kik a vidékbeli lakosoknál szorgalmasabb és vagyonosabb emberek. Van g. kath. paroch. temploma, szeszgyára, s egy csekély patakmalma.[3]

1869-ben 439 lakosa volt. A század végén sok lakosa vándorolt ki a tengerentúlra.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Érczfalva, azelőtt Rudlyó, régebben Rődelfalva is. Tót kisközség 70 házzal és 323, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája Sókút, távírója és vasúti állomása Varannó. Hajdan tót (Rudlio) s most megmagyarosított nevét a hegyében rejlő vasércztől vette. A mogyorósi vár tartozéka volt és 1402-ben, a mikor a Rozgonyiak voltak az urai, Rődelfalva néven is szerepelt. 1585-ben a varannai uradalom tartozéka, s ettől kezdve a Báthoryak, a Drugethek s a Nyáryak az urai. 1684-ben Klobusitzky Pált és Ugrai Katát is egyes részeibe iktatják. 1774-ben Zichy Terézia is birtokosaként szerepel, 1810-ben özv. gróf Forgách Juliánna birtoka volt, az 1860-as évek végén vétel útján gróf Coudenhove Ferencz szerezte meg, s most is gróf Coudenhove Henriknek van itt nagyobb birtoka. 1663-ban itt is dúlt a pestis és 1831-ben a kolera, és itt is kiütött a pórlázadás. Gör. kath. temploma nagyon régi, de 1814-ben ujjáépítették.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 290-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 648 lakosából 628 szlovák és 11 cigány volt.

2011-ben 655 lakosából 581 szlovák és 67 cigány.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]