Perbenyik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Perbenyik (Pribeník)
Református temploma a parókiával
Református temploma a parókiával
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Turisztikai régióAlsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1323
Polgármester Fedor Ernő
Irányítószám 076 51
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 1033 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség84 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Terület12,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Perbenyik (Szlovákia)
Perbenyik
Perbenyik
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 23′ 20″, k. h. 22° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 20″, k. h. 22° 00′ 00″
Perbenyik weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Perbenyik (szlovákul: Pribeník) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Királyhelmectől 4 km-re délkeletre, a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

1323-ban „Perbenyk” alakban említik először, nemesi családok birtoka volt. 1417-ben a Nagytárkányi és Perényi családok tulajdona. 1557-ben uradalmi major és 9 porta állt a településen. A 18. század elején majdnem elnéptelenedett, 1715-ben 14 család élt a településen. 1787-ben 52 házában 351 lakos élt. A 18. században a Sennyey, a 19. században a Klobusiczky és Majláth családok birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PERBENYIK. Magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Sennyei Uraság, lakosai katolikusok, orosz vallásúak, és többen reformátusok, fekszik Nagy Tárkányhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja 2 nyomásbéli, földgye agyagos, és homokos, minden veteményt megterem, szénája jó, erdője is vagyon, van hozzá Kisfalud nevezetű kis puszta, mellyben kis marha legelő forma tserje vagyon, és kevés szántó földek is.”[2]

1809-től méntelep működött a településen. Határában vadászterület, malom és téglagyár is volt. 1828-ban 81 házát és 599-en lakták, lakói mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Perbenyik, magyar f., Zemplén vmegyében, N. Tárkány fil., 110 romai, 186 g. kath., 185 ref., 5 zsidó lak., 581 hold szántófölddel s jó rétekkel. F. u. gr. Klobusiczky. Ut. p. Ujhely.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Perbenyik, magyar kisközség a bodrogközi síkságon. 137 házat számlál, 1259 lakossal, kiknek nagyobb része ev. ref. vallású. Van postája, távírója és vasúti állomása. A Tárkányiak ősi birtoka. 1417-ben Nagytárkányi György az ura, de Perényi Miklósnak is van benne része. Ez időben nevét Perbenyk alakban írják. 1418-ban az Agárdiak is birtokosai; 1501-ben Vassay Istvánt, 1550-ben pedig Vékey Ferenczet iktatják némely részeibe. 1570-ben Vékey Ferencz a maga birtokrészét unokájára, Palugyay Erzsébetre hagyja; 1579-ben Paczoth Ferenczet és nejét, Palugyay Erzsébetet iktatják e részekbe. Az 1598-iki összeíráskor Sarkantyús András, Tárkányi János özvegye, Paczoth Ferencz, Gombos György és Herczeg Ferencz a földesurai. 1654-ben a Tárkányiak újabb részekre kapnak királyi adományt. 1688-ban 'Sennyey III. István örökli a Tárkányiak birtokát, melynek egy része azonban már 1629-ben, házasság útján, a báró 'Sennyey Sándoré lett. 1742-ben a báró Dőryek is birtokosai. Most gróf Mailáth Józsefnek van itt nagyobb birtoka, mely egyszersmind uradalmainak középpontja. Az urasági lak földszinti része 1798-ban épült, az emeleti részét mostani birtokosa rakatta rá 1899-ben s ez a nagyszabású újabb kastély szép nagy park közepén áll. Van régi ev. ref. temploma, továbbá az 1900-ban épült gör. kath. templom és a grófi kastélyban nyilvános kápolna, a róm. kath. hívek részére.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Mióta Magyarország és Szlovákia tagja a schengeni egyezménynek, keskeny, modernizált út köti össze a szomszédos Lácacsékével.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1379-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 914 lakosából 721 magyar és 167 szlovák.

2011-ben 1033 lakosából 795 magyar és 223 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Mailáth-kastély, amelyben ma mezőgazdasági iskola működik. Az eredetileg földszintes kastély 1799-ben épült, mellette a római katolikus kápolna 1823-ban létesült. Mai formáját 1899-ben nyerte el – ekkor épült fel szomszédságában a ma már műemlék víztorony. Terjedelmes parkjában zömmel külhoni fák és cserjék láthatók, melyek közül említést érdemel a terjedelmes méretű tiszafa (Taxus baccata) és a páfrányfenyő (Ginkgo biloba). Cap György perbenyiki történész megírta a kastély, és részben a falu történetét Élet a kastélyban címmel.[5]
Mailáth-kastély 1 (Perbenyik).jpg
Mailáth-kastély 2 (Perbenyik).jpg
Mailáth-kastély 3 (Perbenyik).jpg

Neves személyek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. február 24.)
  5. Élet a perbenyiki kastélyban, Új Szó, 2009. január 28. Online hozzáférés

További információk[szerkesztés]