Zebegnyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zebegnyő (Zbehňov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Turisztikai régióAlsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1240
Polgármester Martin Timko
Irányítószám 078 01
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 343 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Terület5,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zebegnyő (Szlovákia)
Zebegnyő
Zebegnyő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 41′ 20″, k. h. 21° 37′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 20″, k. h. 21° 37′ 40″
Zebegnyő weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zebegnyő (szlovákul: Zbehňov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Gálszécstől 2 km-re, délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1290-ben „Zebegunew” alakban említik először, a Bacskó melletti Purustyán váruradalmához tartozott. 1321-ben „Zebegneu”, 1342-ben „Zebegnow”, 1459-ben „Zebegnyew” néven említik a korabeli források. Később a Csapy, Sempsey, Széchy családok, majd 1601-től a terebesi uradalom része. 1715-ben 6 lakott és 35 lakatlan háza volt. 1787-ben 46 házában 322 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZEBEGNYŐ. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, ó hitüek, és reformátusok, fekszik N. Aszárhoz közel, é. Tarnókához 1/2, d. Pelejtéhez 1 órányira; egyeles földű térséges határja 3 nyomásbéli, gabonát, és zabot terem, erdeje, szőleje nints, rét, és víz nélkűl is szűkölködik, piatza Kassán négy mértföldnyire.[2]

A 19. században a Barkóczy család birtoka. 1828-ban 53 háza és 418 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szénégetéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zebegnyő, Zemplén v. orosz f. N. Azar fil. 10 romai, 317 g. kath., 15 ref., 36 zsidó lak. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Ujhely.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Zebegnyő, a hasonló nevű patak mellett fekszik. Van 83 háza és 523 gör. kath. vallású, tótajkú lakosa. Postája, távírója és vasúti állomása Gálszécs. A XV. század elején a Csapiak és osztályos társaik birtoka. Birtokostársuk és utódjuk a Gálszécsi család. 1474-ben Buzlai Miklóst iktatják a Gálszécsi Miklós birtokrészeibe. 1478-ban a Sempseieknek is van itt birtokuk. 1487-ben a Széchyek a még megmaradt részüket Tárczay Mártonnak és Jánosnak zálogosítják el. 1500-ban Szrithey Ozsvát is földesura. 1569-ben Rákóczy György, Kálnássy Ferencz és Deregnyey Pál kapnak itt királyi adományt. Az 1598-iki összeírás Malikóczy Gábort, Kálnássy Ferenczet, Homonnai Györgyöt, Bacskay Miklóst és Szürthey Miklós özvegyét sorolja fel. 1600-ban a Daróczyakat s 1629-ben ismét a Csapyakat iktatják némely részekbe. 1637-ben Drugeth György újabb részbirtokra kap királyi adományt. 1663-ban Bocskay István és Soós György, 1692-ben pedig Pethő Zsuzsánna is birtokosa. 1754-ben ismét a Kálnássyak kapnak itt részeket s egy évvel később a Bocskayak és a Kácsándyak is. Újabbkori földesurai a Kácsándyakon kívül még a Szemere, Máriássy, Tomsich, Kálnássy, Soltész, Pekár, Galambos, Tót és Dienes családok voltak. Most nincs nagyobb birtokosa. Ezt a községet sem kerülte el az 1663-iki pestis. Gör. kath. temploma 1700 körül épül. Ide tartozik István-tanya.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 501, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 292 lakosából 208 szlovák és 78 cigány volt.

2011-ben 343 lakosából 294 szlovák és 31 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1700 körül épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Zemplén vármegye.