Bári

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bári (Bara)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Rang község
Polgármester Csizmadia Albert
Irányítószám 076 32
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 322 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 181 m
Terület 6,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bári (Szlovákia)
Bári
Bári
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 26′, k. h. 21° 43′Koordináták: é. sz. 48° 26′, k. h. 21° 43′
Bári weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bári (szlovákul: Bara) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában, Tőketerebestől 26 km-re délre. Kis- és Nagybári (Malá- és Veľká Bara) egyesítése. 2011-ben 322 lakosából 216 magyar és 88 szlovák volt.

Története[szerkesztés]

1296-ban Bary néven említik először a Bári család birtokaként. A 14. században a Lasztóczi, Vitéz, Hollóházi, Kálnói, Kupinszky és az Eödönffy családok birtoka. 1414-ben már két külön település, Kis- és Nagybári. Kisbáriban a Soltészok is birtokosok. A 16. századtól gyakran változtak tulajdonosai. Az 1600-as években a Máriássy, Bárczay, Rákóczi, Bónis és Bári családok birtoka. Az 1700-as években a Veres, a Nikházy, a Horváth, majd a Kazinczy, a Dessewffy és a Vay családok a társbirtokosok. A 19. században a Vay család a fő birtokosa.

Kisbári 1557-ben másfél porta után adózott. 1715-ben 2 lakott és 6 elhagyott háztartása volt. 1787-ben 17 házában 99 lakos élt. 1828-ban 34 házua volt 291 lakossal. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Nagybárit 1416-ban "Nagbary" alakban említik először. Kisbári határában keletkezett nem sokkal előbb a német jog alapján. A Lónyai és más nemesi családok birtoka volt. 1557-ben 3 és fél portával adózott. 1715-ben 11 elhagyott és 12 lakott háztartása volt. 1787-ben 41 házában 221 lakos élt. 1828-ban 37 háza volt 281 lakossal. Lakói mezőgazdasággal és a 18. századig szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Kis Bári. Magyar falu Zemplén Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Borsi, és Tsernahó faluktól nem meszsze. Határja két nyomásbéli; ’s mindenféle gabonát terem, réttyei meglehetősek, legelője elég, 127’s jó főzelékje dohánnya terem, malma a’ szomszédságban, piatzozása Újhelyben, második Osztálybéli." [2] "Nagy Bári. Zemplén Vármegyében, az előbbi helységnek szomszédságában fekszik, birtokos Ura Gróf Aspermont Uraság, lakosai reformátusok. Határja soványabb, ’s vagyonnyai is tsekéllyebbek lévén, mint az előbbeni falunak harmadik Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Kis-Bari, magyar falu, Zemplén vármegyében, Ujhelyhez keletre egy órányira: 20 kath., 183 ref., 19 zsidó lak. Ref. templom. Földje dombos és 127 holdra terjed. F. u. Kazinczy. " [3] "Nagy-Bari, magyar falu, Zemplén vármegyében, Ujhelyhez keletre egy órányira: 6 r. 10 g. kath., 208 ref., 19 zsidó lak. Ref. templom. Szőlőhegy. 218 hold szántóföld. Kevés rét. " [3]

1910-ben Kisbárinak 151, Nagybárinak 387, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

2001-ben 333 lakosából 235 magyar és 96 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kastélya a 18. század második felében épült reneszánsz udvarházként. A 19. században klasszicista stílusban alakították át.
  • Figyelmet érdemel Kisbári községrész református temploma, amely eredetileg román stílusban épült, majd gótikus fel lett újítva a 14. században. Régészeti feltárása nemrég fejeződött be. Érdekessége a beltérben található Báry Mihály padja, amelyen töredékes faragott magyar nyelvű Biblia-idézet látható a 17. század közepéről.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]