Gerenda (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gerenda (Hriadky)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Rang község
Első írásos említés 1320
Polgármester Mihal Rohaľ
Irányítószám 076 22
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 451 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség136 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság109 m
Terület3,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gerenda (Szlovákia)
Gerenda
Gerenda
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 42′ 00″, k. h. 21° 42′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 00″, k. h. 21° 42′ 24″
Gerenda weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gerenda (szlovákul: Hriadky) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 451 lakosából 442 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Tőketerebestől 8 km-re északra, az 50-es és 79-es utak kereszteződésében fekszik.

Története[szerkesztés]

1321-ben "Gerenda Inferior" alakban említik először, amikor Károly Róbert király a gálszécsi uradalommal együtt hívének a Boksa nembeli Peten fia Péternek adja. A 15. században a Sempsey, Széchy, később a Tárcsy, Rákóczi, Daróczi családok birtoka. 1601-ben a terebesi uradalom része 17 jobbágytelekkel. 1637-ben a Drugeth családé, 1663-ban a Bocskaiaké, 1715-ben 21 ház nélküli jobbágytelke és 2 lakott háza volt. 1787-ben 45 házában 346 lakos élt. 1828-ban 48 háza és 353 lakosa volt. A 18-19. században a Barkóczy, majd a 20. században az Andrássy család birtoka. Lkaói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "GERENDA. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbféle vallásúak, fekszik észak. Tehnához 1/2, délre Vecséhez is 1/2 órányira, térséges határja három nyomásbéli, gabonát, árpát terem, erdője, szőleje nints, piatza Kassán."[2]

Fényes Elek szerint "Gerenda, orosz-tót falu, Zemplén vmegyében, Gálszécs fil. 92 római, 201 görög kath., 36 ref., 28 zsidó lak., 228 hold szántófölddel. F. u. többen."[3]

1910-ben 397, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

2001-ben 489 lakosából 488 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1999-ben épült.
  • Görögkatolikus templom.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]