Isztáncs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Isztáncs (Stanča)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Rang község
Első írásos említés 1330
Polgármester Ján Hančin
Irányítószám 076 16
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 415 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
Terület5,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Isztáncs (Szlovákia)
Isztáncs
Isztáncs
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 08″, k. h. 21° 39′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 08″, k. h. 21° 39′ 28″
Isztáncs weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Isztáncs (szlovákul: Stanča) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Tőketerebestől 12 km-re délnyugatra, a Helmec-patak jobb oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

1326-ban „Stanch” néven említik először, nevét egykori birtokosáról kapta. A 15. században helyi nemesek birtoka. A 16.-17. század fordulóján sokáig lakatlan volt. 1601-ben 16 háza közül csak 8 volt lakott, a tőketerebesi uradalomhoz tartozott. 1690-ben itt tartották a görögkatolikus szinódust. A 18. században az Aspremont család a birtokosa. 1787-ben 41 házában 322 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ISTANZ. vagy Istancza. Zemplén Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, fekszik Keletsénnek szomszédságában.[2]

1828-ban 72 házát 540-en lakták. Lakói 1831-ben részt vettek a koleralázadásban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Isztáncz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Tőke-Terebeshez délre 1 1/2 mfld: 19 r., 520 g. kath., 7 zsidó lak., g. kath., paroch. templommal, 507 hold szántófölddel. F. u. gr. Erdődy.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Isztáncs, tót kisközség a Helmecz-patak mentén. Van 74 háza és 445, nagyobbára gör.-kath. vallású lakosa. Postája, távírója és vasúti állomása Upor. XV. századbeli birtokosai a Isztáncsiak. 1447-ben Isztáncsi Miklóst szolgálja, 1460-ban már az Isztáncsiakkal a Csapiak osztozkodnak rajta. 1474-ben a Kecseti családot iktatják egyes részeibe s ebben az időben az Erdélyi családnak is volt itt része. A XV. században a község neve állandóan Stáncs. Az 1598-iki összeírás csak Homonnai Györgyöt említi birtokosául, később azonban az Alvinczyek is szereznek itt részeket, majd az Uporyak és Lorántffyak, kiknek révén Rákóczy-birtok lesz. 1730-ban a Bégányiak zálogbirtoka, de az újabb korban már az Aspremont grófoké. Most nincs nagyobb birtokosa. A XVII. századbeli pestis ennek a községnek sem kegyelmezett. 1690. november 4-én itt görögkatholikus zsinatot tartottak, melyen 40 lelkész fogadta el az uniót. 1831-ben és 1873-ban a kolera dühöngött a faluban. Gör. kath. temploma 1792-ben épült.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

1964 és 1991 között Uporral és Zemplénkelecsénnyel együtt alkotta Zemplénújhely (Zemplínska Nová Ves) községet. Azóta újra önálló település.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 443-an, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 429 lakosából 410 szlovák, 13 cigány volt.

2011-ben 424 lakosából 392 szlovák, 13 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent kassai vértanúk tiszteletére szentelt, római katolikus temploma.
  • Görögkatolikus temploma 1789-ben épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (hu nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. július 18.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. július 18.)