Isztáncs
| Isztáncs (Stanča) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Tőketerebesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1330 | ||
| Polgármester | Ján Hančin | ||
| Irányítószám | 076 16 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | TV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 423 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 77 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 120 m | ||
| Terület | 5,50 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 34′ 06″, k. h. 21° 39′ 03″48.568300°N 21.650800°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 06″, k. h. 21° 39′ 03″48.568300°N 21.650800°E | |||
| Isztáncs weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Isztáncs témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Isztáncs (néhol Istánc; szlovákul: Stanča) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Tőketerebestől 12 km-re délnyugatra, a Helmec-patak jobb oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]1326-ban „Stanch” néven említik először, nevét egykori birtokosáról kapta. A 15. században helyi nemesek birtoka. A 16.-17. század fordulóján sokáig lakatlan volt. 1601-ben 16 háza közül csak 8 volt lakott, a tőketerebesi uradalomhoz tartozott. 1690-ben itt tartották a görögkatolikus szinódust. A 18. században az Aspremont család a birtokosa. 1787-ben 41 házában 322 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ISTANZ. vagy Istancza. Zemplén Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, fekszik Keletsénnek szomszédságában.”[2]
1828-ban 72 házát 540-en lakták. Lakói 1831-ben részt vettek a koleralázadásban.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Isztáncz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Tőke-Terebeshez délre 1 1/2 mfld: 19 r., 520 g. kath., 7 zsidó lak., g. kath., paroch. templommal, 507 hold szántófölddel. F. u. gr. Erdődy.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Isztáncs, tót kisközség a Helmecz-patak mentén. Van 74 háza és 445, nagyobbára gör.-kath. vallású lakosa. Postája, távírója és vasúti állomása Upor. XV. századbeli birtokosai a Isztáncsiak. 1447-ben Isztáncsi Miklóst szolgálja, 1460-ban már az Isztáncsiakkal a Csapiak osztozkodnak rajta. 1474-ben a Kecseti családot iktatják egyes részeibe s ebben az időben az Erdélyi családnak is volt itt része. A XV. században a község neve állandóan Stáncs. Az 1598-iki összeírás csak Homonnai Györgyöt említi birtokosául, később azonban az Alvinczyek is szereznek itt részeket, majd az Uporyak és Lorántffyak, kiknek révén Rákóczy-birtok lesz. 1730-ban a Bégányiak zálogbirtoka, de az újabb korban már az Aspremont grófoké. Most nincs nagyobb birtokosa. A XVII. századbeli pestis ennek a községnek sem kegyelmezett. 1690. november 4-én itt görögkatholikus zsinatot tartottak, melyen 40 lelkész fogadta el az uniót. 1831-ben és 1873-ban a kolera dühöngött a faluban. Gör. kath. temploma 1792-ben épült.”[4]
1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.
1964 és 1991 között Uporral és Zemplénkelecsénnyel együtt alkotta Zemplénújhely (Zemplínska Nová Ves) községet. Azóta újra önálló település.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 418 | 434 | 409 | 423 |
| Különbség | +3,82 % | -5,76 % | +3,42 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 421 | 423 |
| Eltérés | +0,47 % |
1880-ban 419 lakosából 21 magyar és 382 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 409 lakosából 21 magyar és 386 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 445 lakosából 28 magyar és 410 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 443 lakosából 226 magyar és 214 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 500 lakosából 6 zsidó, 7 magyar, 194 orosz, 289 csehszlovák, 2 egyéb nemzetiségű és 2 állampolgárság nélküli volt. Ebből 343 görög katolikus, 120 római katolikus, 17 izraelita, 9 református, 1 evangélikus és 10 egyéb vallású.
1930-ban 449 lakosából 1 magyar, 8 zsidó, 46 ruszin, 388 csehszlovák és 6 állampolgárság nélküli volt.
1991-ben 436 lakosából 1 magyar és 424 szlovák volt.
2001-ben 429 lakosából 410 szlovák, 13 cigány és 1 magyar volt.
2011-ben 424 lakosából 392 szlovák, 13 cigány, 4 ruszin, 1 magyar és 11 ismeretlen nemzetiségű volt. Ebből 199 görög katolikus, 155 római katolikus, 27 pravoszláv, 11 jehovista, 7 evangélikus, 4 református, 12 nem vallásos és 9 ismeretlen vallású volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1825-ben Balugyánszky József pap, szentszéki ülnök.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent kassai vértanúk tiszteletére szentelt, római katolikus temploma.
- Görögkatolikus temploma 1789-ben épült.
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Isztáncs Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 18.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. július 18.)
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
A Tőketerebesi járás települései | ||
|---|---|---|
Tőketerebes (Trebišov) | ||
|  | |
