Rad (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rad (Rad)
Kosciol w Radzie na Slowacji.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Rang község
Első írásos említés 1319
Polgármester Mozsár Mária
Irányítószám 076 37
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség521 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség82 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Terület6,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rad (Szlovákia)
Rad
Rad
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 27′ 50″, k. h. 21° 51′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 50″, k. h. 21° 51′ 30″
Rad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rad témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rad (szlovákul: Rad) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Királyhelmectől 11 km-re északnyugatra, a Latorca közelében fekszik. Körtvélyes tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek szerint a község területén már az i. e. 2500 körüli időben éltek emberek.

A települést 1319-ben a szomszédos keresztúri határ leírását tartalmazó oklevélben említik először. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzékben is szerepel. 1392-ben az Imreghiek és a Czékeyek a birtokosai. A 15. század elején az Imreghiek, Soósok és Kelecsényiek birtokolják, majd a század második felében már több tulajdonosa is van. 1567-ben 3, 1582-ben 2 portáig adózott a község. 1600-ban temploma, plébániája, iskolája, 2 nemesi kúriája és 16 adózó háztartása volt. Egykori várkastélya a 16. és 17. század fordulóján épülhetett, 1692-ben már romos épületként említik, valószínűleg a kuruc harcokban égették fel. 1637-ben Melith György minorita kolostort alapított a községben, a kolostor a 18. század közepén Imregre költözött. A falu a 17. század második felében a Forgách és Nemessányi családok birtoka. 1715-ben 4, 1720-ban 6 adózó háztartása volt. 1770-ben Mária Terézia Schuller Lipót tábornoknak adományozta, de később újra többek tulajdonában áll, köztük a Szirmay és Rozgonyi családokéban.

1796-ban Vályi András ezt írja róla: „RAD. Magyar, és tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik dél felől való óldalán Puszta Kőrtvélesi prædium, melly jó gabona termő, réttye is jó szénát terem; n. k. pedig Eszenyke puszta, mellyen szántóföldgyei, réttyei, és legelőji vagynak; földgye fekete agyag, és kevéssé homokos, erdeje nints, határját Tisza, és Latortza vize szokta károsítani.”[2]

A 19. század elején Szirmay Antal a legnagyobb birtokos a községben. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rád, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, Zemplénhez 1/2 órányira a Bodroghközben: 272 romai kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 505 hold szántóföld. F. u. többen. Ut. p. Ujhely.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Rad, bodrogközi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely. Van 77 háza és 504, nagyobbára római katholikus vallású lakosa. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Szomotor. 1419-ben találkozunk vele, a mikor Imreghi Andrást iktatják birtokába. 1446-ben a Csebiek zálogos birtoka. 1458-ban Palóczi László és 1478-ban Czékei János is kapnak itt részeket. 1510-ben Gerendi Lászlót, Dobó Zsófiát és Eödönffy Pétert iktatják némely részei birtokába, de ugyanakkor Czékei Jánosnak és Bánffy Péternek is van benne része. Később tűnik fel a Radi család, mely a nevét is innen vette. 1578-ban már Vékey Ferenczet is itt találjuk. 1598-ban az akkori összeírás csak Soós Andrást és Melith Pált említi birtokosaiként. Melith György 1637-ben minorítákat telepített ide s számukra klastromot építtetett, melyet 1753-ban hagytak el s költöztek át Imregre. 1684-ben nagy része Forgách Andrásé, ki hűtlensége miatt nótába esvén, a kincstár lett az ura, majd Nemessányi Boldizsárnak lett zálogbirtoka. 1770-ben Mária Terézia Schuller Lipót tábornoknak adományozta. A XVIII. század végén a Gergelyi, Szirmay, Malonyay, Tomsics és Rozgonyi családok a földesurai. 1808-ban Szirmay Antal némely részére újabb királyi adományt kap, de kívüle birtokosok még a báró Ghillányi, Péchy, Berzeviczy, Somsich és Dévényi családok, valamint a Horváth család is. Most Meczner Bélának van itt nagyobb birtoka s mind neki, mind Bencsik Istvánnak csinos régi úrilaka. A hajdani minorita kolostor romladozó épülete még most is fennáll és a róm. kath. lelkész lakásául szolgál. Udvarán láthatók még a régi minorita templom romjai, melyeknek freskós falait két évtizeddel ezelőtt még magtárul használtak. Római katholikus temploma 1822-ben épült. Ide tartozik Körtvélyes-puszta, mely a XV. században még község volt s Rad sorsában osztozott. Újabbkori birtokosai a Gergelyi, Soós, Pintér és Szirmay családok voltak.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 440-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 561 lakosából 426 magyar és 123 szlovák.

2011-ben 556 lakosából 366 magyar és 162 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus temploma a 13. században épült, először azonban csak a 15. században tesznek említést róla. 1438-ban még nem volt tornya, temető vette körül. 1584-től a 18. századig az evangélikusok birtokában állt. 1635 és 1705 között szolgálatát a ferencesek látták el, akik kolostorral rendelkeztek a faluban. 1822-ben klasszicista stílusban építették át.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. március 18.)