Boly (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Boly (Boľ)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Turisztikai régióBodrogköz
Rang község
Polgármester Bohács Attila
Irányítószám 076 53
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 757 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Terület12,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Boly (Szlovákia)
Boly
Boly
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 28′, k. h. 21° 57′Koordináták: é. sz. 48° 28′, k. h. 21° 57′
Boly weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Boly (más néven Zemplénboly, szlovákul: Boľ) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Királyhelmectől 6 km-re északra, a Latorca régi árterében található.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már a kőkorban is lakott volt, az itt élő nép a nyírség-zétényi kultúrához tartozott.

A mai települést 1221-ben „Bol” néven említik először. 1332-ben már állt román stílusú temploma, melyet a pápai tizedjegyzék említ. 1337-ben már mai magyar Boly nevén szerepel. A 14. században a Bolyi család elszegényedett ágának birtoka. A 15.16. században gyakran változtak birtokosai. 1419-ben Cseke György és Imreghi András birtoka. 1439-ben az Újfalussyak, 1443-ban a Csebyek, 1475-ben a Nagyok, 1487-ben a Széchyek a tulajdonosok. 1528-ban a Taróczyak, 1548-ban a Némethyek, 1559-ben a Bejczyek, 1561-ben az Aytayak birtoka. 1557-ben 8 portát számláltak a faluban, ebből 3 zsellérház volt. 1598-ban a Rákócziak is birtokosok lettek a településen. A 17. század végén Barkóczy Ferenc és Klobusiczky Ferenc birtoka. Ez idő tájt sokat szenvedett a kuruc harcok miatt. 1715-ben 10 lakott és 9 lakatlan ház állt a településen. A 18. század folyamán szlovák és ruszin lakosság települt a részben kipusztult lakosok helyére. 1787-ben 48 házát 30-an lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BOLY. Elegyes lakosú falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Klobusiczky Uraság, határja mindenféle gabonát bőven hoz, réttyei jók, és hasznosak, legelője elegendő, vagyonnyait eladhattya, Újhelyben, Zemplénben, Helmeczen, mind a’ kétféle fája elég; első Osztálybéli.”[2]

1828-ban 63 házban 483 lakos élt. A 18.19. században a Klobusiczky grófi család a falu birtokosa, míg a 20. század elején részben a Szirmayaké lett.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bolly, magyar falu, Zemplén vmegyében, Leleszhez nyugotra 1/2 mfdnyire: 165 r., 184 g. kath., 148 ref., 5 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Vizimalom., 780 hold termékeny szántóföld. F. u. gr. Klobusiczka. Ut. p. Ujhely.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Boly, bodrogközi magyar kisközség 150 házzal és 737, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája van, távírója Királyhelmecz és vasúti állomása Perbenyik. Ősi község, mely a honfoglaláskor már megült hely volt. 1403-ban Zsigmond király Pányi Ferencznek és fiának adományozza. 1419-ben Cseke György és Imreghi András az urai, de 1439-ben Ujfalussi Detrét iktatják egyes részeibe. 1443-ban a Csebyekkel is találkozunk itt, és 1475-ben Magnus, vagyis Nagy Ambrust iktatják egyes részeibe, míg 1487-ben a Széchiek is birtokosai, kik a maguk részét a Tárczaiaknak adják zálogba. 1514-ben a Bayoni, 1528-ban a Túróczy, 1548-ban a Némethy, 1559-ben a Beyczi, 1561-ben az Atyay családok kapnak itt részbirtokokat, 1570-ben Bey János, Zobonya László és Zalatnoky Mátyás, de még ebben az évben az Alpáryaké és a Csebyeké lesz, majd a Bogdányi Farkasoké. 1598-ban Vinnay Pálnak is van itt része, továbbá Alpáry Jánosnénak, Rákóczy Ferencznek és Farkas Györgynek. 1613-ban Bernáth Jánost, 1680-ban Barkóczy Ferenczet iktatják birtokába. 1690-ben Klobusitzky Ferencz az ura. A mult század elején gróf Klobusitzky Jánosé, ma pedig gróf Szirmay Györgynek van itt nagyobb birtoka. A Rákóczy-féle szabadságharczok idejében a község határában ütközet volt, 1888-ban pedig árvíz és tűz okozott benne nagy kárt. Róm. kath. templomának építési ideje ismeretlen. Ide tartozik Boli major is és Boly község szomszédságában fekhetett hajdan, a Ráska nevezetű dűlő helyén, Bolyráska elpusztult helység, mely 1460-tól a XVI. század elejéig a Pányiak birtoka, 1506-ban Semsey Ferenczé és 1528-ban Túróczy Miklósé.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 728-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 730 lakosából 629 magyar és 87 szlovák.

2011-ben 725 lakosából 607 magyar és 109 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós tiszteletére szentelt, római katolikus temploma eredetileg a 13. század második felében épült. A reformáció idején a reformátusoké lett és csak 1733 körül kapták vissza a katolikusok. Mai formájában 1828-ban építették át.
  • Református temploma 1968 és 1971 között épült.

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. június 11.)

További információk[szerkesztés]