Dargó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Dargó (Dargov)
Slovakia memorial Dargov 4.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Rang község
Polgármester Ján Kiš
Irányítószám 076 61
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 592 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság259 m
Terület21,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dargó (Szlovákia)
Dargó
Dargó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 53″, k. h. 21° 35′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 53″, k. h. 21° 35′ 05″
Dargó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dargó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dargó (szlovákul: Dargov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Gálszécstől 7 km-re északnyugatra, az Eperjes-Tokaji-hegység keleti oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut egy Albert nevű soltész alapította a 14. század elején. 1321-ben említik először, mint Parustyán várának tartozékát. Lakói az évszázadok során főként favágók voltak. Egy 1441-es oklevél szerint Dargó lakói a királynak hét arany értékű adót fizettek, ekkor mintegy 10 család élt a községben. 1567-ben 2 és fél porta után adózott a falu. A falu ezekben az időkben csaknem teljesen elnéptelenedett, 1582-ben csak másfél adózó portája volt. Lakói főként mezőgazdaságból, faszénégetésből és erdei munkákból éltek. A 16. században részben a Perényiek, majd később – a 17. század végéig – a Drugeth család birtoka. 1715-ben 7 ház állt a faluban, lakói közül többen részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DARGÓ. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Báró Pongrátz Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Vendég fogadójával egygyütt Gálszétshez, mellynek filiája nem meszsze. Határja jó termékenységű, tulajdonságaira nézve lásd Bácskot, mellyhez hasonló, nevezetes vagyonnyaihoz képest, első Osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dargó, Zemplén v. orosz falu, Gál-Szécshez 1 1/2 órányira: 40 római, 229 g. kath., 10 ref., 18 zsidó lak. 241 hold szántóföld. Erdő. F. u. Szemere, Szilassy s m. Ut. p. Vecse.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Dargó, a hasonló nevű patak mellett fekszik. Tót kisközség, melynek 82 háza és 419 lakosa van, kiknek nagyobb része görög katholikus. Postája, távírója és vasúti állomása Gálszécs. Hajdan a purustyáni, később a gálszécsi vár tartozéka volt s a Csapyak és osztályos atyafiaik voltak az urai. 1478-ban a Semseieket iktatják egyes részeibe, 1487-ben a Széchiek is birnak itt, de ezek a maguk részét a Tárczayaknak zálogosítják el. 1500-ban Sztrithei Osváth és Tárczay János az urai, 1569-ben pedig Rákóczy György, Kálnássy Ferencz és Deregnyey Pál kapnak rá kir. adománylevelet. 1598-ban Bacskay Miklós, továbbá Ketzer István, Kálnássy Ferencz, Homonnai György, Zokoly Péter és Szürthey Miklós özvegye a földesurai. 1600-ban a Daróczyakat, 1629-ben pedig a Csapyakat iktatják egyes részeibe, de 1637-ben Drugeth György kap reá kir. donácziót. 1663-ban, a mikor Dargón a pestis dühöngött, Bocskay István és Soós György voltak az urai. 1701-ben a terebesi vár tartozéka volt, 1754-ben Kácsánydy László, Kálnássy Ádám és II. Ferencz is birtokosai; ezekre rá következnek a báró Fischer, gróf Csáky, a Szemere, Szilassy és Puky családok. Most nincs nagyobb birtokosa. Ide tartoznak a Molnár és a Faraktár nevű tanyák. Kőbányái a legpompásabb útépitő zúzott követ szolgáltatják.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

A második világháború idején a település a harcokban teljesen leégett, a háború után építették újjá.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 414, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 546 lakosából 541 szlovák volt.

2011-ben 592 lakosából 579 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

A dargói hősök emlékműve
  • Görögkatolikus templomát 1990-ben a Segítő Szűzanya tiszteletére szentelték.
  • Római katolikus temploma Jézus Szentséges Szíve tiszteletére épült.
  • A község szabadtéri színpadán folklórfesztiválokat rendeznek.
  • A falu festői környezete a turisták kedvelt kirándulóhelye.
  • A faluban második világháborús emlékmű és mementóként két szovjet tank is áll az itteni harcokra emlékeztetve.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dargó témájú médiaállományokat.