Kisdobra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisdobra (Dobrá)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1320
Polgármester Mikuláš Csoma
Irányítószám 076 41
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség 432 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 100 m
Terület 8,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisdobra (Szlovákia)
Kisdobra
Kisdobra
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 24′ 44″, k. h. 22° 01′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 44″, k. h. 22° 01′ 40″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisdobra (szlovákul: Dobrá) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Királyhelmectől 6 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai község területén a 10. században ősmagyar település állt, melynek temetőjét feltárták. A mai falut írott forrásban 1320-ban "Duba" néven említik először. Története során több nemesi család birtoka volt. 1411-ben a z Agárdi, 1417-ben a Perényi és más családoké. 1465-ben a Széchy, 1629-től a 19. századig a Sennyey család birtoka volt. A 17. század közepén elnéptelenedett. 1715-ben 26 lakatlan és 6 lakott háza volt. 1787-ben 44 házában 280 lakos élt. 1828-ban 57 háza és 424 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A szájhagyomány szerint első fatemplomát Vereckére szállították, a mostanit 1750-ben építették. Anyakönyveit 1757-óta vezetik.

Vályi András szerint "DOBRA. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Sennyei Uraság, lakosai katolikusok, és oroszok, fekszik Nagy Tárkányhoz, mellynek filiája nem meszsze, Lelesztöl fél mértföldnyire, határja olly tulajdonságú, mint Dámocznak, második Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Dobra, Zemplén v. magy.-orosz falu, Bélyhez közel: 11 romai, 362 g. kath., 21 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. 507 hold szántóföld. F. u. b. Sennyei. Ut. p. Ujhely." [1]

1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 488, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 372 lakosából 317 magyar és 36 szlovák volt.

2011-ben 432 lakosából 336 magyar és 83 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görög katolikus temploma 1750-ben épült.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]