Kisdobra
| Kisdobra (Dobrá) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Tőketerebesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1320 | ||
| Polgármester | Mikuláš Csoma | ||
| Irányítószám | 076 41 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | TV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 488 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 100 m | ||
| Terület | 8,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 24′ 44″, k. h. 22° 01′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 44″, k. h. 22° 01′ 40″ | |||
| Kisdobra weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisdobra témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kisdobra (szlovákul: Dobrá) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Királyhelmectől 6 km-re, délkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területén a 10. században ősmagyar település állt, melynek temetőjét feltárták. A mai falut írott forrásban 1320-ban „Duba” néven említik először. Története során több nemesi család birtoka volt. 1411-ben az Agárdi, 1417-ben a Perényi és más családoké. 1465-ben a Széchy, 1629-től a 19. századig a Sennyey család birtokolta. A 17. század közepén elnéptelenedett. 1715-ben 26 lakatlan és 6 lakott háza volt. 1787-ben 44 házában 280 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DOBRA. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Sennyei Uraság, lakosai katolikusok, és oroszok, fekszik Nagy Tárkányhoz, mellynek filiája nem meszsze, Lelesztöl fél mértföldnyire, határja olly tulajdonságú, mint Dámocznak, második Osztálybéli.”[2]
1828-ban 57 háza és 424 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A szájhagyomány szerint első fatemplomát Vereckére szállították, a mostanit 1750-ben építették. Anyakönyveit 1757-óta vezetik.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dobra, Zemplén v. magy.-orosz falu, Bélyhez közel: 11 romai, 362 g. kath., 21 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. 507 hold szántóföld. F. u. b. Sennyei. Ut. p. Ujhely.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisdobra, a Bodrogközön fekszik. Magyar kisközség 97 házzal és 427 lakossal, kiknek nagyobb része gör. kath. vallású. Postája, távírója és vasúti megállóhelye Bély. Az Agárdiak birtoka, kik már 1411-ben földesurai voltak. 1417-ben Nagytárkányi Györgyöt és Perényi Miklóst egyes részeibe iktatják, 1465-ben pedig a Tárkányiakkal együtt Bacskai István is földesura. Utánuk a Széchi és a Tőke család merül fel, 1487-ben a Széchiek a maguk részét a Tárczaiaknak zálogosítják el. Ez időben a Bozinkai családnak is van itt része. 1510-ben Csaloviti Horváth Pétert iktatják egyes részeibe, azután a Vékeyek is birtokosai s 1570-ben Vékey Ferencz a maga részét unokájának, Palugyay Erzsébetnek hagyományozza. 1579-ben Palugyay Erzsébet révén férjét, Paczoth Ferenczet, 1584-ben a Kéri Járay családot és 1590-ben a Kaki Atyay családot iktatják birtokba. Az 1598-iki összeírás Paczoth Ferenczet, Tárkányi János özvegyét, Báhonyi Mártont és Doroszlay Györgyöt találja itt. 1629-ben már 'Sennyey Sándor szerepel, 1654-ben a Tárkányiak is kapnak itt új adományt s az ő részük is 1688-ban 'Sennyey III. Istvánnak jut, kinek utódai 1742-ben a Dőryek; de 1800-ban ismét a 'Sennyeyeké. Kívülök még a gróf Berényi, a Beőthy és a Szikszay családok az urai. Most báró 'Sennyey Bélának van itt nagyobb birtoka. Az idetartozó Kisfalud és Királyszög nevű dűlők nevei jelentőséggel látszanak bírni. A falubeli gör. kath. templom a XVIII. század végén épült.”[4]
1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 488-an, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 372 lakosából 317 magyar és 36 szlovák.
2011-ben 432 lakosából 336 magyar és 83 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma 1750-ben épült.
Irodalom[szerkesztés]
- Dókus, Gy. 1900: Árpádkori sírleletek Zemplén vármegyében. Arch. Ért. 20, 39-61.
- Hampel József 1905/I, 232.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. március 6.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. március 6.)
