Kisdobra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisdobra (Dobrá)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1320
Polgármester Mikuláš Csoma
Irányítószám 076 41
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 432 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 100 m
Terület 8,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisdobra (Szlovákia)
Kisdobra
Kisdobra
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 24′ 44″, k. h. 22° 01′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 44″, k. h. 22° 01′ 40″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisdobra témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisdobra (szlovákul: Dobrá) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Királyhelmectől 6 km-re, délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén a 10. században ősmagyar település állt, melynek temetőjét feltárták. A mai falut írott forrásban 1320-ban „Duba” néven említik először. Története során több nemesi család birtoka volt. 1411-ben az Agárdi, 1417-ben a Perényi és más családoké. 1465-ben a Széchy, 1629-től a 19. századig a Sennyey család birtokolta. A 17. század közepén elnéptelenedett. 1715-ben 26 lakatlan és 6 lakott háza volt. 1787-ben 44 házában 280 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DOBRA. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Sennyei Uraság, lakosai katolikusok, és oroszok, fekszik Nagy Tárkányhoz, mellynek filiája nem meszsze, Lelesztöl fél mértföldnyire, határja olly tulajdonságú, mint Dámocznak, második Osztálybéli.”[2]

1828-ban 57 háza és 424 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A szájhagyomány szerint első fatemplomát Vereckére szállították, a mostanit 1750-ben építették. Anyakönyveit 1757-óta vezetik.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dobra, Zemplén v. magy.-orosz falu, Bélyhez közel: 11 romai, 362 g. kath., 21 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. 507 hold szántóföld. F. u. b. Sennyei. Ut. p. Ujhely.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisdobra, a Bodrogközön fekszik. Magyar kisközség 97 házzal és 427 lakossal, kiknek nagyobb része gör. kath. vallású. Postája, távírója és vasúti megállóhelye Bély. Az Agárdiak birtoka, kik már 1411-ben földesurai voltak. 1417-ben Nagytárkányi Györgyöt és Perényi Miklóst egyes részeibe iktatják, 1465-ben pedig a Tárkányiakkal együtt Bacskai István is földesura. Utánuk a Széchi és a Tőke család merül fel, 1487-ben a Széchiek a maguk részét a Tárczaiaknak zálogosítják el. Ez időben a Bozinkai családnak is van itt része. 1510-ben Csaloviti Horváth Pétert iktatják egyes részeibe, azután a Vékeyek is birtokosai s 1570-ben Vékey Ferencz a maga részét unokájának, Palugyay Erzsébetnek hagyományozza. 1579-ben Palugyay Erzsébet révén férjét, Paczoth Ferenczet, 1584-ben a Kéri Járay családot és 1590-ben a Kaki Atyay családot iktatják birtokba. Az 1598-iki összeírás Paczoth Ferenczet, Tárkányi János özvegyét, Báhonyi Mártont és Doroszlay Györgyöt találja itt. 1629-ben már 'Sennyey Sándor szerepel, 1654-ben a Tárkányiak is kapnak itt új adományt s az ő részük is 1688-ban 'Sennyey III. Istvánnak jut, kinek utódai 1742-ben a Dőryek; de 1800-ban ismét a 'Sennyeyeké. Kívülök még a gróf Berényi, a Beőthy és a Szikszay családok az urai. Most báró 'Sennyey Bélának van itt nagyobb birtoka. Az idetartozó Kisfalud és Királyszög nevű dűlők nevei jelentőséggel látszanak bírni. A falubeli gör. kath. templom a XVIII. század végén épült.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 488-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 372 lakosából 317 magyar és 36 szlovák.

2011-ben 432 lakosából 336 magyar és 83 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1750-ben épült.

Irodalom[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (hu nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. március 6.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. március 6.)

További információk[szerkesztés]