Újruszka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újruszka (Nový Ruskov)
Novy ruskov.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1217
Polgármester Ján Borovský
Irányítószám 075 01
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 614 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 128 m
Terület 11,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újruszka (Szlovákia)
Újruszka
Újruszka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 00″, k. h. 21° 40′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 00″, k. h. 21° 40′ 45″
Újruszka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Újruszka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Újruszka (más néven Zemplénruszka, szlovákul: Nový Ruskov) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. Kis- és Nagyruszka egyesítése. 2011-ben 614 lakosából 601 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Tőketerebestől 4 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban is lakott volt. A Nagymorva Birodalom idején szláv település állt ezen a helyen. Ruszkát 1217-ben "Ruzka" néven említi először írott forrás, a szomszédos Vécse község határleírásában. Előbb Péter fia Péter birtoka, majd 1308-ban mindkét faluban Konrád fiai Mátyás, Tamás és Buda a tulajdonsok. 1342-ben Kisazari Mihály fia Miklós birtoka. 1387-ben Perényi István fia Péter a falu birtokosa.

Kisruszka 1371-ben "Kysruzka" alakban bukkan fel az írott forrásokban. 1414-ben nemesi birtok. 1441-ben 8 portával adózott. A 16. és 17. században a terebesi uradalom része. A 18. – 19. században a Csáky család birtoka. 1787-ben 18 házában 135 lakos élt. 1828-ban 39 háza volt 293 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

1441-ben Nagyruszkán 38 portát számláltak, ezzel a nagyobb falvak közé tartozott. Nagyruszkát 1468-ban "Nagh Rwzka" alakban említik, ekkor a Homonnay család birtoka volt. A 16. – 17. században a terebesi uradalom része. Később a Csáky, Péchy és Andrássy család birtoka. 1601-ben 8 lakatlan és 13 lakott háza volt. 1701-ben Nagyruszka 30 házából 14 lakott és 16 lakatlan. 1715-ban 17 lakatlan és 9 lakott ház állt a községben. 1787-ben 54 háza és 459 lakosa volt. 1828-ban 87 házában 641 lakos élt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Nagyruszka temploma a 17. században már állt és Kisruszka temploma is megvolt már 1700 előtt. Mindkét templom ekkor már a reformátusoké. 1663-ban súlyos pestisjárvány pusztított. A kipusztult lakosság helyére nemsokára görögkatolikus ruszinok érkeztek. 1752-ben a kincstár a birtokos. 1764-ben már több birtokosa is van. 1822-ben mindkét község lakói többségben görögkatolikus ruszinok, kisebb részben szlovák és magyar reformátusok, valamint római katolikusok.

Vályi András szerint " Nagy Ruszka. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai görögkatolikusok, fekszik n k. Tőke Terebeshez, é. pedig Gálszécshez egygy órányira; határja hasonló Kis Ruszkáéhoz, de ennek erdeje van, réttye szűk, piatza Kassán. Kis Ruszka. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Gálszécshez északról 1, délről Uporhoz 3/4 órányira; határja 3 nyomásbéli, térséges, gabonát leginkább, árpát is terem; erdeje nints, se szőleje, piatza Kassán. " [2]

Fényes Elek szerint " Ruszka (Kis), magyar-orosz f., Zemplén vgyében, Pelejthe fil., 18 r., 194 gör. kath., 64 ref., 16 zsidó lak., 572 hold szántóföld. F. u. Fekete, Szepesy, Bárczay, Csapó s m. Ut. posta U. p. Vecse. Ruszka (Nagy), orosz f., Zemplén vgyében, 19 r., 625 g. kath., 6 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. 820 hold szántóföld. F. u. gr. Csáky, Péchy. Ut. p. Vecse." [3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Kisruszka, tót kisközség 39 házzal és 188, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája Pelejte, távírója Upor és vasúti állomása Tőketerebes. A Pelejtei család ősi birtoka. 1414-ben Peléthei Miklós és János a földesura, de ugyanakkor az Azary családnak is van benne része. 1506-ban Móré Istvánt, 1852-ben Horváth (alias Kidystih) Istvánt, 1591-ben Károlyi Jánost iktatják részeibe. Az 1598-iki összeírás Ujlaky Gergelyt, Azary Istvánt s Pétert és Rákóczy Ferenczet említi birtokosaiul, de ugyanekkor iktatják Zobos Andrást is egy itteni részbe. A pataki, majd a terebesi vár tartozéka volt s újabbkori birtokosai a Payzsos, Kolosy, Fekete, Bernáth, Latsnyi, Keresztesy, Szepesy, Bárczy, Csapó, Pánthy, Máriássy, Bónis, Bálpataky, Nempthy, Cseréphy és Koós családok voltak. Most nincs nagyobb birtokosa. A község templom nélkül szükölködik." [4]

"Nagyruszka, tót kisközség az Ondava völgyében. Van 112 háza s 671, nagyobbára gör. kath. vallású lakosa. Postája, távírója és vasúti állomása Tőketerebes. Hajdan a homonnai, majd a XVII. század végén a terebesi uradalomhoz tartozott. Újabbkori birtokosai a Csáky grófok, a Péchyek s a gróf Andrássyak voltak s most is a gróf Andrássyaknak van itt nagyobb birtokuk. 1663-ban ezt a községet sem kerülte el a pestis-járvány. Gör. kath. templomának építési ideje meg nem állapítható. Ide tartozik Rókás-tanya is." [4]

1910-ben Kisruszkának 164, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Nagyruszkának 655, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig mindkét község Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. A két települést 1964-ben egyesítették Újruszka néven.

2001-ben 643 lakosából 636 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kisruszka római katolikus és görögkatolikus temploma.
  • Nagyruszka görögkatolikus temploma.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]