Bodzásújlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bodzásújlak (Novosad)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Rang község
Polgármester Jozef Jastrab
Irányítószám 076 02
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 1018 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 123 m
Terület 15,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bodzásújlak (Szlovákia)
Bodzásújlak
Bodzásújlak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 32′, k. h. 21° 44′Koordináták: é. sz. 48° 32′, k. h. 21° 44′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bodzásújlak (szlovákul: Novosad) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 1018 lakosából 967 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Tőketerebestől 12 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már az újkőkorban éltek emberek, a bükki kultúra emberének települése állt itt. A települést 1318-ban "Vylok" néven említik először, ekkor egy Roland nevű nemes birtoka volt. 1390-ben a Losonczy család birtoka, később több nemes családé. A 18. században az Almássyak a birtokosok. 1715-ben 39 ház nélküli és 17 házas jobbágytelke volt. 1787-ben 115 házában 894 lakos élt. 1828-ban 155 háza volt 1172 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, szénégetéssel foglalkoztak. 1831-ben részt vettek az ún. koleralázadásban.

Vályi András szerint "Bodzás Újlak. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Almásy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Barants, és Jesztrebhez nem meszsze; fekete agyagos, homokos, térséges földgye 3 nyomásbéli, gabonát, és árpát terem, erdeje, szőleje nints, rét nélkűl is szűkölködik, piatza Kassán, vagy Újhelyben." [2]

Fényes Elek szerint "Ujlak (Bodzás-), Zemplén vm. orosz-tót-magyar mv., ut. p. Ujhelyhez északra 2 mfdnyire: 226 romai, 850 g. kath., 4 evang., 163 ref., 30 zsidó lak. Gör. kath. és ref. templom. Szántófölde 1936 hold s közép termékenységü; bort is termeszt. F. u. Almásy. " [3]

1900 és 1910 között sok lakosa kivándorolt a tengerentúlra. 1910-ben 1035, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. A háború után lakói főként a környező nagybirtokokon dolgoztak. 1938 és 1944 között Magyarországhoz tartozott.

2001-ben 988 lakosából 951 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1500 körül épült késő gótikus stílusban. 1798 és 1805 között bővítették.
  • Görög katolikus temploma 1795-ben épült.
  • A református parókia épülete 1820-ban készült.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]