Bodrogszög

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bodrogszög (Klin nad Bodrogom)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Bodrogköz
Rang község
Polgármester Balogh Éva
Irányítószám 076 31
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség 213 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 98 m
Terület 3,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bodrogszög (Szlovákia)
Bodrogszög
Bodrogszög
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 23′, k. h. 21° 44′Koordináták: é. sz. 48° 23′, k. h. 21° 44′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bodrogszög (szlovákul Klin nad Bodrogom) 1961 és 1990 között Bodrogszerdahely településrésze, ma újra önálló község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában, Királyhelmectől 22 km-re délnyugatra a magyar határ mellett a Bodrog bal partján. 2011-ben 213 lakosából 103 szlovák és 102 magyar volt.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét onnan kapta, hogy az eredeti település a Bodrog folyó és a Páltó szögletében – szögében feküdt.

Története[szerkesztés]

1332-ben a pápai tizedjegyzékben Zeg alakban említik először. 1378-ban "Zek", 1479-ben "Zewg" néven szerepel az írott forrásokban. Határában állott 13. századi vára, melyet 1317-ben Ákos Mikcs foglalt el Károly Róbert részére. A vár valószínűleg ekkor pusztult el, többé nem említik és helye sem ismert. 1378-ban Szögi Pál fia Mikcs birtoka, majd a Széchy családé. 1487-ben a Thárczy család zálogbirtoka lett. A 16. század közepén a Perényi, a Bacskay, és a Serédy családok birtoka, a század végén a Herczeg, a Szennyesy és a Bodó családoké. 1549-ben az egri püspökség dézsmajegyzékében Zegh néven említik. 1557-ben 4 nemesi és 4 jobbágyportája volt. A 17. század elején a Herczegek mellett az Illésházyak, Berzeviczyek, Daróczyak, majd a Kissek, Bellaváryak és Dőryek nevei szerepelnek az okiratokban. 1715-ben 3 házas és 6 ház nélküli jobbágytelke volt. A 18. században Krussay Márton, Mudrányi Pál és a Ramocsházy család a birtokosai. A 19. században a Szögyény és a Kossuth család birtoka. 1787-ben 21 háza és 119 lakosa volt. 1828-ban 36 házában 183 lakosa élt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "SZŐGH. Magyar falu Zemplén Várm. földes Ura Szögyényi Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Alsó-Bereczkinek szomszédságában, Bodrogvize mellett, melly annyira elmosta már partyát, hogy a’ szekérrel való béjárás veszedelmes; határja Bereczkiéhez hasonlító, azon kivűl, hogy kevés réttye is vagyon. " [2]

Fényes Elek szerint "Bodrogh-Szögh, magyar falu, Zemplén vmegyében, a Bodrog bal partján, Újhelyhez 1 órányira: 73 r., 30 g. kath., 7 evang., 230 ref., 15 zsidó lak. Ref. szentegyház. Földje 153 hold, rétje, legelője bőven. F. u. Szőgyényi." [3]

Bodrogszög régi helynévtáblája (1944-ig)

A községnek 1910-ben 276, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. A háború után lakói mezőgazdaságból, szőlőtermesztésből éltek. 1938 és 1944 között Magyarország része volt. 1960-ban Bodrogszerdahelyhez csatolták, de később újra önálló község lett.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]