Szürnyeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szürnyeg (Sirník)
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Rang község
Első írásos említés 1067
Polgármester Viktor Kalán
Irányítószám 076 03
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 631 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség108 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület5,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szürnyeg (Szlovákia)
Szürnyeg
Szürnyeg
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 31′ 00″, k. h. 21° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 00″, k. h. 21° 48′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szürnyeg témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szürnyeg (szlovákul: Sirník) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Tőketerebestől 18 km-re délkeletre, az Ondava partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén már a kőkorszakban is éltek emberek. A bükki kultúra települése állt itt. Később a vonaldíszes kultúra, majd a bronzkorban a hallstatti és laténi kultúra népének nyomai kerültek elő.

A mai település egyike a legrégibb szlovákiai településeknek, a régészeti leletek tanúsága szerint már a 8. században is létezett. Első írásos utalás a községre egy 1067 körüli okiratban, a Százdi apátság alapítólevelében történik. 1403-ban „Zywrnegh” formában írják a nevét. 1419-ben nemesi birtok. 1438-ban „Zwrnyhegh” a neve. 1440-ben 15 adózó háztartása volt. 1448-ban „Zywrnyegh” néven említik a korabeli források. Temploma már a 16. században állt. 1557-ben 10 portája adózott. 1598-tól a 19. századig a Barkóczy család birtoka. 1715-ben 8 lakott és 10 lakatlan ház állt a településen. 1787-ben 51 házában 348 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZÜRNYEG. Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai Gr. Barkóczy, és több Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Imreghez nem meszsze, és annak filiája; határja homokos, hegyes, vőlgyes, 3 nyomásbéli, gabonát, és árpát terem, erdeje van, szőleje tsekély, kővel, fával bővelkedik, szántóföldek nélkű szűkölködik; piatza Kassán, és Újhelyben.[2]

1828-ban 82 háza és 628 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szürnyegh, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, a Latorcza partján, Imregh fiókja, 105 r., 173 g. kath., 308 ref., 32 zsidó lak. Ref. templom. Erdő. 250 hold szántóföld. Lakosai szőlőt is mivelnek. F. u. b. Barkóczy s m. Ut. p. Ujhely.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szürnyeg, latorczamenti magyar kisközség 114 házzal és 567, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. Postája Bodzásújlak, távírója Velejte, vasúti állomása Upor. E községről 1419-ben találjuk az első adatokat, a mikor Zurnyeg néven Cseke Györgyöt és Imreghi Andrást uralta. 1458-ban Palóczi Lászlót, 1478-ban Czékei Jánost, 1498-ban Ráskay Balázst iktatják részeibe. 1510-ben Bánffy Péter, Eödönffy Imre, Dobó Zsófia, Gerendi László és Czékei János kapnak itt részeket. 1568-ban Ilosvay Györgyöt, Horváth Györgyöt és Ráskay Ferenczet iktatják „Zörnyeg” birtokába. Az 1598-iki összeírás Soós Kristófot, Vinnay Kristófot, Pethő Istvánt, Malikóczy Gábort és Barkóczy Lászlót találja itt. Újabbkori birtokosai a báró Barkóczy, a Bernáth, Kazinczy, Nedeczky, Csengery, Püspöky, Rhédey és Zoltán családok voltak. Most nagyobb birtokosa nincsen. Református temploma 1827-ben épült.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 547, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 594-en lakták, ebből 422 szlovák és 143 magyar.

2011-ben 631 lakosából 469 szlovák és 145 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1827-ben épült.

Képtár[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szürnyeg témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]