Szürnyeg
| Szürnyeg (Sirník) | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Tőketerebesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1067 | ||
| Polgármester | Viktor Kalán | ||
| Irányítószám | 076 03 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | TV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 548 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 108 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 110 m | ||
| Terület | 5,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Szürnyeg weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szürnyeg témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szürnyeg (szlovákul: Sirník) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Tőketerebestől 18 km-re délkeletre, az Ondava partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területén már a kőkorszakban is éltek emberek. A bükki kultúra települése állt itt. Később a vonaldíszes kultúra, majd a bronzkorban a hallstatti és laténi kultúra népének nyomai kerültek elő.
A mai település egyike a legrégibb szlovákiai településeknek, a régészeti leletek tanúsága szerint már a 8. században is létezett. Első írásos utalás a községre egy 1067 körüli okiratban, a Százdi apátság alapítólevelében történik. 1403-ban „Zywrnegh” formában írják a nevét. 1419-ben nemesi birtok. 1438-ban „Zwrnyhegh” a neve. 1440-ben 15 adózó háztartása volt. 1448-ban „Zywrnyegh” néven említik a korabeli források. Temploma már a 16. században állt. 1557-ben 10 portája adózott. 1598-tól a 19. századig a Barkóczy család birtoka. 1715-ben 8 lakott és 10 lakatlan ház állt a településen. 1787-ben 51 házában 348 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZÜRNYEG. Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai Gr. Barkóczy, és több Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Imreghez nem meszsze, és annak filiája; határja homokos, hegyes, vőlgyes, 3 nyomásbéli, gabonát, és árpát terem, erdeje van, szőleje tsekély, kővel, fával bővelkedik, szántóföldek nélkűl szűkölködik; piatza Kassán, és Újhelyben.”[2]
1828-ban 82 háza és 628 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szürnyegh, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, a Latorcza partján, Imregh fiókja, 105 r., 173 g. kath., 308 ref., 32 zsidó lak. Ref. templom. Erdő. 250 hold szántóföld. Lakosai szőlőt is mivelnek. F. u. b. Barkóczy s m. Ut. p. Ujhely.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szürnyeg, latorczamenti magyar kisközség 114 házzal és 567, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. Postája Bodzásújlak, távírója Velejte, vasúti állomása Upor. E községről 1419-ben találjuk az első adatokat, a mikor Zurnyeg néven Cseke Györgyöt és Imreghi Andrást uralta. 1458-ban Palóczi Lászlót, 1478-ban Czékei Jánost, 1498-ban Ráskay Balázst iktatják részeibe. 1510-ben Bánffy Péter, Eödönffy Imre, Dobó Zsófia, Gerendi László és Czékei János kapnak itt részeket. 1568-ban Ilosvay Györgyöt, Horváth Györgyöt és Ráskay Ferenczet iktatják „Zörnyeg” birtokába. Az 1598-iki összeírás Soós Kristófot, Vinnay Kristófot, Pethő Istvánt, Malikóczy Gábort és Barkóczy Lászlót találja itt. Újabbkori birtokosai a báró Barkóczy, a Bernáth, Kazinczy, Nedeczky, Csengery, Püspöky, Rhédey és Zoltán családok voltak. Most nagyobb birtokosa nincsen. Református temploma 1827-ben épült.”[4]
1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 592 | 612 | 583 | 548 |
| Különbség | +3,37 % | -4,73 % | -6,00 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 550 | 548 |
| Eltérés | -0,36 % |
1880-ban 555 lakosából 500 magyar és 21 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 541 lakosából 437 magyar és 36 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 567 lakosából 552 magyar és 15 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 547 lakosából 527 magyar és 19 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 542 lakosából 495 magyar és 28 csehszlovák volt.
1930-ban 540 lakosából 345 magyar és 130 csehszlovák volt.
1941-ben 548 lakosából 507 magyar volt.
1950-ben 472 lakosából 452 szlovák és 20 magyar volt.
1970-ben 597 lakosából 278 magyar és 317 szlovák volt.
1980-ban 615 lakosából 261 magyar és 352 szlovák volt.
1991-ben 591 lakosából 220 magyar és 363 szlovák volt.
2001-ben 594 lakosából 143 magyar és 422 szlovák volt.
2011-ben 631 lakosából 145 magyar és 469 szlovák volt.
2021-ben 567 lakosából 96 magyar (16,93%; +28), 443 (+10) szlovák, 3 cseh, 3 kínai, 2 (+8) cigány, 1 egyéb és 19 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református temploma 1827-ben épült.
Képtár
[szerkesztés]- Kétnyelvű helységnévtábla
- Címeres üdvözlőtábla
- Alapiskola
- Régi ház a községben
- Felszabadulási emléktábla a községi hivatal épületének falán
- A községi zászló a polgármesteri irodában
- Görögkatolikus templom
- A községben elesett szovjet katonák síremléke a temetőben
- Temető
- Görögkatolikus templom
- Óvoda
- Szürnyegi utcakép, jobbra a községi hivatal
További információk
[szerkesztés]- E-obce.sk Archiválva 2007. november 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Travelatlas.sk
- Alapinformációk[halott link]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 30.)

