Felsőtokaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőtokaj (Tokajík)
Tokajik.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rang község
Első írásos említés 1430
Polgármester Jana Medvecová
Irányítószám 090 34
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség103 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság211 m
Terület8,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőtokaj (Szlovákia)
Felsőtokaj
Felsőtokaj
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 24″, k. h. 21° 42′ 31″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 24″, k. h. 21° 42′ 31″
Felsőtokaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtokaj témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőtokaj (1899-ig Orosz-Tokaj, szlovákul: Tokajík) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 14 km-re délkeletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.

Története[szerkesztés]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Orosz Tokaj. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai egygyesűltt ó hitüek, fekszik n. k. Piskoróczhoz 1/2, d. Orosz Hrabótzhoz is 1/3, é. Brusnyiczához 1 1/2 órányira; erdeje van, határja 3 nyomásbéli, hegyes és köves, zabot, rozsot nehéz mívelés után terem.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Orosz-Tokaj, orosz falu, Zemplén vgyében, Turány fil. 9 romai, 140 gör. kath., 10 zsidó lak., 323 h. szántóföldekkel. F. u. b. Vécsey. Ut. p. Orlik.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőtokaj, azelőtt Orosz-Tokaj. Ruthén kisközség, melyben mindössze 19 ház van. Lakosai görög katholikusok és számuk 125. Már 1494-ben Erdődi Bakócz Miklós birtokaként van említve. Azután a kir. kamaráé, majd Perényi Gáboré, míglen 1569-ben Pethő János kap rá kir. adományt. Mint a sztropkói vár tartozéka szerepel egész a XVIII. századig, a mikor a báró Vécsey család lesz az ura. Ezt követi a Jekelfalussy és a Dessewffy család, most pedig Krízer Lajosnak van itt nagyobb birtoka. A községben nincs templom. Postája és távírója Kelcse és vasúti állomása Homonna.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Nevezetessége[szerkesztés]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 135, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 111 lakosából 110 szlovák volt.

2011-ben 118 lakosából 112 szlovák.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Tokajík
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtokaj témájú médiaállományokat.