Felsőtokaj
| Felsőtokaj (Tokajík) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1430 |
| Polgármester | Jana Medvecová |
| Irányítószám | 090 34 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 90 fő (2025. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 14 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 211 m |
| Terület | 8,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 06′ 23″, k. h. 21° 42′ 32″49.106389°N 21.708889°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 23″, k. h. 21° 42′ 32″49.106389°N 21.708889°E | |
| Felsőtokaj weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtokaj témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőtokaj (1899-ig Orosz-Tokaj, szlovákul: Tokajík) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Sztropkótól 14 km-re délkeletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.
Története
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Orosz Tokaj. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai egygyesűltt ó hitüek, fekszik n. k. Piskoróczhoz 1/2, d. Orosz Hrabótzhoz is 1/3, é. Brusnyiczához 1 1/2 órányira; erdeje van, határja 3 nyomásbéli, hegyes és köves, zabot, rozsot nehéz mívelés után terem.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Orosz-Tokaj, orosz falu, Zemplén vgyében, Turány fil. 9 romai, 140 gör. kath., 10 zsidó lak., 323 h. szántóföldekkel. F. u. b. Vécsey. Ut. p. Orlik.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőtokaj, azelőtt Orosz-Tokaj. Ruthén kisközség, melyben mindössze 19 ház van. Lakosai görög katholikusok és számuk 125. Már 1494-ben Erdődi Bakócz Miklós birtokaként van említve. Azután a kir. kamaráé, majd Perényi Gáboré, míglen 1569-ben Pethő János kap rá kir. adományt. Mint a sztropkói vár tartozéka szerepel egész a XVIII. századig, a mikor a báró Vécsey család lesz az ura. Ezt követi a Jekelfalussy és a Dessewffy család, most pedig Krízer Lajosnak van itt nagyobb birtoka. A községben nincs templom. Postája és távírója Kelcse és vasúti állomása Homonna.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Nevezetessége
[szerkesztés]
2. Világháborús emlékmű
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 132 | 109 | 101 | 90 |
| Különbség | -17,42 % | -7,33 % | -10,89 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 95 | 90 |
| Eltérés | -5,26 % |
1910-ben 135, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 111 lakosából 110 szlovák volt.
2011-ben 118 lakosából 112 szlovák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
További információk
[szerkesztés]
A Sztropkói járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
 |
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |