Gerlefalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gerlefalva (Girovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rang község
Első írásos említés 1408
Polgármester Jana Lešková
Irányítószám 094 06
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség56 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság143 m
Terület2,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gerlefalva (Szlovákia)
Gerlefalva
Gerlefalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 21° 45′ 38″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 21° 45′ 38″
Gerlefalva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gerlefalva (1899-ig Girócz, szlovákul: Girovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 24 km-re északkeletre, az Olyka-patak jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1408-ban említik először. Magyar neve az erdeiben élő sok gerléről származik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GIRÓTZ. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Kosarocz, és Giglocz között, dombos határja három nyomásbéli, gabonát, árpát, és zabot terem, erdője van, piatza Varannón.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Girócz, orosz falu, Zemplén vármegyében, Jankócz fil. 28 római, 80 g. kath., 8 zsidó lak., 179 h. szántófölddel. F. u. gr. Sztáray. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Gerlefalva, azelőtt Girócz. Az Olyka folyó mellett fekszik. Tót kisközség, mindössze 81 gör. kath. vallású lakossal és 16 házzal. Eleinte hol Gerócz, hol meg Gyrócz alakban találjuk feljegyezve. Első birtokosául 1494-ben Erdődi Bakócz Miklóst ismerjük. A sztropkói vár tartozéka volt, de újabban a Jekelfalussyaké, azután a báró 'Sennyeyeké lett, végre pedig a Bukovszky családé. Most nincs nagyobb birtokosa. Az 1663-iki pestis ezt a községet sem kímélte meg. A faluban gör. kath. templom van, mely 1700 körül épült. Ide tartozik Fűrésztelep is, mely azonban romokban hever. A község postája Göröginye, távírója és vasúti állomása pedig Homonna.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 132-en, többségében szlovákok lakták, jelentős lengyel kisebbséggel.

2001-ben 74 lakosából 73 szlovák volt.

2011-ben 68 lakosából 66 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]