Gerlefalva

	Gerlefalva (Girovce)
	; Gerlefalva zászlaja
	; Gerlefalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Varannói
Rang	község
Első írásos említés	1408
Polgármester	Jana Lešková
Irányítószám	094 06
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	VT
	Népesség
Teljes népesség	55 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	25 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	143 m
Terület	2,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 21° 45′ 38″49.013056°N 21.760556°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 21° 45′ 38″49.013056°N 21.760556°E
	Gerlefalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gerlefalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gerlefalva (1899-ig Girócz, szlovákul: Girovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése

Varannótól 24 km-re északkeletre, az Olyka-patak jobb partján fekszik.

Története

1408-ban említik először. Magyar neve az erdeiben élő sok gerléről származik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GIRÓTZ. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Kosarocz, és Giglocz között, dombos határja három nyomásbéli, gabonát, árpát, és zabot terem, erdője van, piatza Varannón.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Girócz, orosz falu, Zemplén vármegyében, Jankócz fil. 28 római, 80 g. kath., 8 zsidó lak., 179 h. szántófölddel. F. u. gr. Sztáray. Ut. p. Nagy-Mihály.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Gerlefalva, azelőtt Girócz. Az Olyka folyó mellett fekszik. Tót kisközség, mindössze 81 gör. kath. vallású lakossal és 16 házzal. Eleinte hol Gerócz, hol meg Gyrócz alakban találjuk feljegyezve. Első birtokosául 1494-ben Erdődi Bakócz Miklóst ismerjük. A sztropkói vár tartozéka volt, de újabban a Jekelfalussyaké, azután a báró 'Sennyeyeké lett, végre pedig a Bukovszky családé. Most nincs nagyobb birtokosa. Az 1663-iki pestis ezt a községet sem kímélte meg. A faluban gör. kath. templom van, mely 1700 körül épült. Ide tartozik Fűrésztelep is, mely azonban romokban hever. A község postája Göröginye, távírója és vasúti állomása pedig Homonna.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 132-en, többségében szlovákok lakták, jelentős lengyel kisebbséggel.

2001-ben 74 lakosából 73 szlovák volt.

2011-ben 68 lakosából 66 szlovák.

Nevezetességei

Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1741-ben épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

További információk

Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Varannói járás m v sz A Varannói járás települései
Varannó (Vranov nad Topľou)
Agyagospatak (Hlinné) • Alsógyertyán (Nižný Hrabovec) • Alsókomaróc (Komárany) • Alsóköcsény (Kučín) • Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov) • Alsónyírjes (Slovenská Kajňa) • Aranyospatak (Zlatník) • Bábafalva (Babie) • Balázsi (Vlača) • Bányapataka (Banské) • Benkőfalva (Benkovce) • Csábóc (Cabov) • Csáklyó (Čaklov) • Csicsóka (Čičava) • Dávidvágása (Davidov) • Detre (Detrík) • Ércfalva (Rudlov) • Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou) • Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) • Felsőmihályi (Michalok) • Gerlefalva (Girovce) • Giglóc (Giglovce) • Gyapár (Ďapalovce) • Györgyös (Ďurďoš) • Hencfalva (Hencovce) • Holcsík (Holčíkovce) • Istvántelke (Štefanovce) • Jeszenőc (Jasenovce) • Józsefvölgy (Juskova Voľa) • Kapipálvágása (Pavlovce) • Kelcse (Nová Kelča) • Királyhegy (Piskorovce) • Kisdomása (Malá Domaša) • Kisszabados (Ruská Voľa) • Klazány (Kladzany) • Kolcsmező (Dlhé Klčovo) • Kővágó (Kamenná Poruba) • Lőrincvágása (Vavrinec) • Majoros (Majerovce) • Máriakút (Rafajovce) • Mátyáska (Matiaška) • Merészpatak (Merník) • Magyarkrucsó (Nižný Kručov) • Nagykőpatak (Kvakovce) • Opálhegy (Zámutov) • Pétervágása (Petrovce) • Petkes (Petkovce) • Pósa (Poša) • Porszács (Prosačov) • Remenye (Remeniny) • Sókút (Soľ) • Szacsúr (Sačurov) • Szécsmező (Sečovská Polianka) • Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou) • Tapolybeszterce (Bystré) • Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou) • Tapolyhermány (Hermanovce nad Topľou) • Tapolyizsép (Vyšný Žipov) • Tapolymeggyes (Medzianky) • Tapolymogyorós (Skrabské) • Tapolyradvány (Radvanovce) •Tavarna (Tovarné) • Tavarnamező (Tovarnianska Polianka) • Telekháza (Sedliská) • Újszomotor (Žalobín) • Vehéc (Vechec) • Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce)