Királyhegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Királyhegy (Piskorovce)
Piskorovce.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Turisztikai régióZemplén
Rang község
Első írásos említés 1408
Polgármester Pavol Šatník
Irányítószám 094 05
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség122 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság244 m
Terület7,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Királyhegy (Szlovákia)
Királyhegy
Királyhegy
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 22″, k. h. 21° 43′ 55″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 22″, k. h. 21° 43′ 55″
Királyhegy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyhegy témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Nem összetévesztendő az Alacsony-Tátrában található Király-heggyel.

Királyhegy (1899-ig Piszkorócz, szlovákul: Piskorovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 15 km-re délkeletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.

Története[szerkesztés]

1408-ban említik először. Templomának harangja 1764-ből származott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PISZKORÓCZ. Piszkorovce. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Jekelfalusi Uraság, lakosai ó hitüek leginkább, fekszik napkel. Rohozsnyikhoz 1, dél. Gyapolóczhoz 1 1/2, n. ny. Orosz Tokajhoz egygy órányira; határja 3 nyomásbéli, hegyes, köves, és agyagos, rozsot, és zabot súllyos mivelés után termesztenek, piatza Sztropkón van.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Piszkorócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Rafajócz fil. 254 g. kath., 7 zsidó lak., 475 hold szántófölddel, vizimalommal. Ut. p. N. Mihály.[3]

Régi fatemploma 1891-ben épült, háromtornyú épület volt.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Királyhegy, azelőtt Piskorócz. A sztropkói uradalomhoz tartozott s annak sorsában osztozott, mígnem 1747-ben Pethő Zsigmond a sztropkói klastromnak adományozta. Újabbkori birtokosai azután a 'Sennyey és Horváth bárók voltak, a mult század közepe táján pedig Szinnyey Félix. Most nincs nagyobb birtokosa. Gör. kath. temploma nagyon régi. 1500 körül épült. A falu mindössze 21 házból áll, lakosai gör. kath. vallású tótok és számuk 129. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Homonna.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 153, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 163 lakosából 141 szlovák és 22 ruszin volt.

2011-ben 144 lakosából 132 szlovák és 12 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu természeti szépségeiről nevezetes.
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1936-ban épült a korábbi, 1891-ben épített fatemplom helyett, amely tőle 200 m-re északabbra állt. 1989-ben megújították.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]