Királyhegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királyhegy (Piskorovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rangközség
Első írásos említés1408
PolgármesterPavol Šatník
Irányítószám094 05
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámVT
Népesség
Teljes népesség117 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság244 m
Terület7,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′ 22″, k. h. 21° 43′ 55″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 22″, k. h. 21° 43′ 55″
Királyhegy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyhegy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Királyhegy (1899-ig Piszkorócz, szlovákul: Piskorovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 15 km-re délkeletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.

Története[szerkesztés]

1408-ban említik először. Templomának harangja 1764-ből származott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PISZKORÓCZ. Piszkorovce. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Jekelfalusi Uraság, lakosai ó hitüek leginkább, fekszik napkel. Rohozsnyikhoz 1, dél. Gyapolóczhoz 1 1/2, n. ny. Orosz Tokajhoz egygy órányira; határja 3 nyomásbéli, hegyes, köves, és agyagos, rozsot, és zabot súllyos mivelés után termesztenek, piatza Sztropkón van.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Piszkorócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Rafajócz fil. 254 g. kath., 7 zsidó lak., 475 hold szántófölddel, vizimalommal. Ut. p. N. Mihály.[3]

Régi fatemploma 1891-ben épült, háromtornyú épület volt.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Királyhegy, azelőtt Piskorócz. A sztropkói uradalomhoz tartozott s annak sorsában osztozott, mígnem 1747-ben Pethő Zsigmond a sztropkói klastromnak adományozta. Újabbkori birtokosai azután a 'Sennyey és Horváth bárók voltak, a mult század közepe táján pedig Szinnyey Félix. Most nincs nagyobb birtokosa. Gör. kath. temploma nagyon régi. 1500 körül épült. A falu mindössze 21 házból áll, lakosai gör. kath. vallású tótok és számuk 129. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Homonna.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 153, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 163 lakosából 141 szlovák és 22 ruszin volt.

2011-ben 144 lakosából 132 szlovák és 12 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu természeti szépségeiről nevezetes.
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1936-ban épült a korábbi, 1891-ben épített fatemplom helyett, amely tőle 200 m-re északabbra állt. 1989-ben megújították.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. (Hozzáférés: 2019. szeptember 12.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség

További információk[szerkesztés]