Petkes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Petkes (Petkovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1363
Polgármester Pavol Hybala
Irányítószám 094 33
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség146 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság209 m
Terület4,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Petkes (Szlovákia)
Petkes
Petkes
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 21° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 21° 36′ 00″
Petkes weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Petkes (1899-ig Petkócz, szlovákul: Petkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 17 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a vlach jog alapján alapították a 14. század első felében. Első írásos említése 1363-ból származik, amikor a csicsvai váruradalom része volt. 1600-ban 8 ház állt a településen. 1715-ben 15, 1720-ban 11 adózó háztartása volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PETKÓCZ. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Keczer Uraság, lakosai görögkatolikusok, fekszik Varannóhoz, és Sztropkóhoz két órányira, határja 3 nyomásbéli, gabonát, zabot, és tatárkát is terem, erdője van, szőleje nints, piatza Hanusfalván, és Varannón.”[2]

1828-ban 29 házában 216 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Petkócz, orosz falu, Zemplén vgyében, Mogyoróska fil., 4 romai, 200 görög kath., 10 evang., 6 zsidó lak. 488 hold szántófölddel. Ut. post. Eperjes.”[3]

1900-ban 132 lakosa volt.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Petkes, Sáros vármegye határán fekvő tót kisközség, melynek azelőtt Petkócz, sőt hajdan Pétervágása és Petkes volt a neve; ezt a nevét újabban visszaállították. A varannai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a báró Fischer, később meg a Bujanovics család volt a földesura. Most nincs nagyobb birtokosa. A XVII. századbeli pestisjárvány itt is sok emberéletnek vetett véget. Gör. kath. temploma 1700 körül épült.[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 140, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 145 szlovák lakosa volt.

2011-ben 152 lakosából 149 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]