Petkes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Petkes (Petkovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rang község
Első írásos említés 1363
Polgármester Pavol Hybala
Irányítószám 094 33
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség146 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság209 m
Terület4,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Petkes (Szlovákia)
Petkes
Petkes
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 21° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 21° 36′ 00″
Petkes weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Petkes (1899-ig Petkócz, szlovákul: Petkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 17 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a vlach jog alapján alapították a 14. század első felében. Első írásos említése 1363-ból származik, amikor a csicsvai váruradalom része volt. 1600-ban 8 ház állt a településen. 1715-ben 15, 1720-ban 11 adózó háztartása volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PETKÓCZ. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Keczer Uraság, lakosai görögkatolikusok, fekszik Varannóhoz, és Sztropkóhoz két órányira, határja 3 nyomásbéli, gabonát, zabot, és tatárkát is terem, erdője van, szőleje nints, piatza Hanusfalván, és Varannón.”[2]

1828-ban 29 házában 216 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Petkócz, orosz falu, Zemplén vgyében, Mogyoróska fil., 4 romai, 200 görög kath., 10 evang., 6 zsidó lak. 488 hold szántófölddel. Ut. post. Eperjes.”[3]

1900-ban 132 lakosa volt.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Petkes, Sáros vármegye határán fekvő tót kisközség, melynek azelőtt Petkócz, sőt hajdan Pétervágása és Petkes volt a neve; ezt a nevét újabban visszaállították. A varannai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a báró Fischer, később meg a Bujanovics család volt a földesura. Most nincs nagyobb birtokosa. A XVII. századbeli pestisjárvány itt is sok emberéletnek vetett véget. Gör. kath. temploma 1700 körül épült.[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 140, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 145 szlovák lakosa volt.

2011-ben 152 lakosából 149 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]