Petkes
| Petkes (Petkovce) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Varannói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1363 | ||
| Polgármester | Pavol Hybala | ||
| Irányítószám | 094 33 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | VT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 133 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 35 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 209 m | ||
| Terület | 4,35 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Petkes weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Petkes témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Petkes (1899-ig Petkócz, szlovákul: Petkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Varannótól 17 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést a vlach jog alapján alapították a 14. század első felében. Első írásos említése 1363-ból származik, amikor a csicsvai váruradalom része volt. 1600-ban 8 ház állt a településen. 1715-ben 15, 1720-ban 11 adózó háztartása volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PETKÓCZ. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Keczer Uraság, lakosai görögkatolikusok, fekszik Varannóhoz, és Sztropkóhoz két órányira, határja 3 nyomásbéli, gabonát, zabot, és tatárkát is terem, erdője van, szőleje nints, piatza Hanusfalván, és Varannón.”[2]
1828-ban 29 házában 216 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Petkócz, orosz falu, Zemplén vgyében, Mogyoróska fil., 4 romai, 200 görög kath., 10 evang., 6 zsidó lak. 488 hold szántófölddel. Ut. post. Eperjes.”[3]
1900-ban 132 lakosa volt.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Petkes, Sáros vármegye határán fekvő tót kisközség, melynek azelőtt Petkócz, sőt hajdan Pétervágása és Petkes volt a neve; ezt a nevét újabban visszaállították. A varannai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a báró Fischer, később meg a Bujanovics család volt a földesura. Most nincs nagyobb birtokosa. A XVII. századbeli pestisjárvány itt is sok emberéletnek vetett véget. Gör. kath. temploma 1700 körül épült.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.
2021-ben rövid tornádót észleltek a faluban, szerencsére csak anyagi kár keletkezett.[5]
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 144 | 147 | 148 | 133 |
| Különbség | +2,08 % | +0,68 % | -10,13 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 133 | 133 |
| Eltérés | +0 % |
1910-ben 140, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 145 szlovák lakosa volt.
2011-ben 152 lakosából 149 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt, görögkatolikus templomát 1700-ban építették.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- ↑ ujszo.com
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Petkes Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2014. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben

