Alsógyertyán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsógyertyán (Nižný Hrabovec)
Alsógyertyán főutcája
Alsógyertyán főutcája
Alsógyertyán címere
Alsógyertyán címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Varannói
Turisztikai régió Sedliská
Rang község
Polgármester Katarína Špallerová
Irányítószám 094 21
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség 1614 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 143 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 131 m
Terület 11,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsógyertyán (Szlovákia)
Alsógyertyán
Alsógyertyán
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 51′, k. h. 21° 46′Koordináták: é. sz. 48° 51′, k. h. 21° 46′
Alsógyertyán weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsógyertyán témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsógyertyán (1899-ig Alsó-Hrabócz, szlovákul: Nižný Hrabovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 6 km-re délkeletre, az Ondava bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1254-ben IV. Béla király oklevele említi először. 1357-ben az egri káptalan határleírási jegyzőkönyvében szerepel. 1413-ban a leleszi konvent oklevelében Haraboch néven említik és ezután hosszú ideig a magyar Hrabóc néven szerepel.

1428-ban a Tussai Bódfi családé, 1434-ben a Nátafalusi Csontosok is birtokosok itt.

1447-ben a Harabóczy családé volt, mely innen veszi nevét is

1588-ban Báthory István, 1591-ben Terebesy Pál, majd két év múlva Krutsay Menyhért birtoka lett.

Az 1598 évi összeíráskor a Hrabóczy, Bálpataky, Possay, Déczy, Szent-Ivány, Szent-Lászlay, Bálpataky, Possay, Déczy és Soós családok, 1630-ban pedig a Csontos család birtoka volt.

1663-ban nagy pestisjárvány volt a községben.

1668-ban Ladomérszky László és Tarnóczy Mária birtoka volt.

1694-es összeíráskor pedig már puszta helynek írták le, azonban később újra benépesült és a következő századok során a Perényi, Bessenyey, Vass, Ujfalussy, Malonyay, Mauks, Horváth, Kossuth, Szirmay, Nikléczy, Benitzky és Kriváczy családok voltak birtokosai.

Vályi András szerint "Alsó Hrabócz. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Possa, és Kucsinyhoz 1/2 fertálnyira, határja három nyomásbéli, hasonló Possáéhoz, hanem erdője nints, piatza Homonnán van."[2]

Fényes Elek szerint "Alsó-Hrabócz, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, az Ondava mellett: 376 római, 240 g. kath., 16 evang., 86 zsidó lak., kath. és görög templommal. 656 h. szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Vecse."[3]

Görög katolikus templom

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Alsógyertyán, azelőtt Alsóhrabócz. Az Ondava folyó mellett fekvő kisközség, körjegyzőségi székhely. Van 125 háza és 831, nagyobb részben róm. kath. vallású, tót lakosa. E község első írott nyomára 1428-ban bukkanunk, a mikor a Tussai Bódfi család az ura. 1434-ben a Nátafalusi Csontosoknak is van benne részük. 1447-ben a Harabóczy családé, mely innen veszi a nevét. 1588-ban Báthory István az ura. 1591-ben Terebesy Pál, két évvel később Krutsay Menyhért; az 1598-iki összeírás szerint meg Hrabóczy Gáspár, Bálpataky János, Possay György és István, Déczy István, Szent-Ivány Zsigmond, Szent-Lászlay Mihály és Soós András a földesurai. 1630-ban a Csontos család is birtokosa. 1663-ban a pestis tizedelte meg a lakosait. 1688-ban Ladomérszky László és Tarnóczy Mária bírják. 1694-ben, az akkori adóösszeírás szerint, puszta hely, mely azonban később ismét benépesült és akkor a báró Perényi, Bessenyey, Vass, Ujfalussy, Malonyay, Mauks, Horváth, Kossuth, Szirmay, Nikléczy, Benitzky és Krivácsy családoké lett. Most báró Ragályi-Balassa Ferencznének és Malonyay Ferencznek van itt nagyobb birtokuk. A községben nagyobb kastély és két kúria van. A kastélyt a Malonyay család a XVIII. század közepén építtette. 1840 körül Malonyay Károly megnagyobbíttatta. Ennek leánya Péterffy Károly neje lett, kinek leányát, Ilonát, báró Balassa István vette nőül; ennek leánya a birtok és a kastély mostani tulajdonosa. A kúriák közül az egyik a Malonyay Ferenczé. Ezelőtt az Ujfalussy családé volt és mint azt a ház falában lévő felírat bizonyítja, 1666-ban Szilvásujfalusi Ujfalussy Zsigmond építtette, Malonyay Ferencz pedig 1904-ben átalakíttatta. A másik kúria Mauks Árpádé, melyet elődei építtettek. A községben róm. kath. és gör.-kath. templom van. Az előbbi 1550-ben épült. Az utóbbinak építési ideje ismeretlen. 1896-ban az Ondava áradása sok kárt okozott a községben és határában. Van itt gőzmalom is, mely a Reich testvéreké. A községben van posta; távírója és vasúti állomása Őrmező."[4]

A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 864, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1631 lakosából 1534 fő szlovák és 76 cigány volt.

2011-ben 1614 lakosából 1489 szlovák és 46 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsógyertyán témájú médiaállományokat.