Tavarnamező
| Tavarnamező (Tovarnianska Polianka) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Varannói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1335 |
| Polgármester | Marián Kerčák |
| Irányítószám | 094 01 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | VT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 110 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 25 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 137 m |
| Terület | 4,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 53′ 57″, k. h. 21° 46′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 57″, k. h. 21° 46′ 21″ | |
| Tavarnamező weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tavarnamező (1899-ig Tavarna-Polyánka, szlovákul: Tovarnianska Polianka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Varannótól 13 km-re keletre, a Laborc és az Ondava között fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint már a 11. és 13. század között állt itt település, első említése azonban csak 1335-ből származik. Csicsva várának uradalmához tartozott. 1363-ban a Rozgonyi család birtoka. 1600 körül a falut tűz pusztította el, de újból felépítették. A 17. században a Barkócziak szereztek itt birtokot, ekkor már állt evangélikus temploma. 1663-ban pestis pusztította. 1715-ben és 1720-ban 7 portája adózott. 1784-ben épült fel a mai templom.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Tavarna Polyánka. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai Gróf Barkóczy, és Bernát Uraságok, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Tavarnához 1/4 órányira, határja 3 nyomásbéli, melly hasonló a’ Hrabocziéhoz, egy darab bikkes tserjésse vagyon, szőleje nints, piatza Homonnán.”[2]
1828-ban 31 házában 227 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polyánka (Tavarna), orosz f., Zemplén vmegyében, Matyasócz fil., 68 romai, 150 g. kath., 16 zsidó lak., 395 hold szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Eperjes.”[3]
1900-ban 146-an lakták.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tavarnamező, azelőtt Tavarna-Polyánka. Tót kisközség 24 házzal és 146 római katholikus vallású lakossal. Van saját postája és távírója, vasúti állomása pedig Homonna. Hajdan Polyán néven Csicsva várának tartozéka volt s már 1363-ban a Rozgonyiak voltak a földesurai. Az 1598-iki összeírás Bay Ferenczet, Hegyi Györgyöt és Krucsay Bálintot találja itt. Azután a Barkóczyak birtokába kerül. 1747-ben, a mikor már Polanka néven említik, Draveczky Lászlót iktatják némely részeibe. 1773-ban gróf Szirmay Zsuzsánna, gróf Barkóczy Imre, Stépán Ferencz és Péchy Antal birtoka. Azután egészen a gróf Barkóczyaké lesz s most is a Barkóczy-féle hitbizományhoz tartozik. Lakosai nem maradtak mentek meg az 1663-ban dúlt pestistől. Gör. kath. temploma 1784-ben épült s 1870-ben újíttatott meg. Ide tartozik a Polyánkai-major.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 116-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 136 szlovák lakosa volt.
2011-ben 105 szlovák lakta.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma 1784-ben épült, 1870-ben megújították.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
További információk[szerkesztés]
A Varannói járás települései | ||
|---|---|---|
Varannó (Vranov nad Topľou) | ||
Agyagospatak (Hlinné) • Alsógyertyán (Nižný Hrabovec) • Alsókomaróc (Komárany) • Alsóköcsény (Kučín) • Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov) • Alsónyírjes (Slovenská Kajňa) • Aranyospatak (Zlatník) • Bábafalva (Babie) • Balázsi (Vlača) • Bányapataka (Banské) • Benkőfalva (Benkovce) • Csábóc (Cabov) • Csáklyó (Čaklov) • Csicsóka (Čičava) • Dávidvágása (Davidov) • Detre (Detrík) • Ércfalva (Rudlov) • Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou) • Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) • Felsőmihályi (Michalok) • Gerlefalva (Girovce) • Giglóc (Giglovce) • Gyapár (Ďapalovce) • Györgyös (Ďurďoš) • Hencfalva (Hencovce) • Holcsík (Holčíkovce) • Istvántelke (Štefanovce) • Jeszenőc (Jasenovce) • Józsefvölgy (Juskova Voľa) • Kapipálvágása (Pavlovce) • Kelcse (Nová Kelča) • Királyhegy (Piskorovce) • Kisdomása (Malá Domaša) • Kisszabados (Ruská Voľa) • Klazány (Kladzany) • Kolcsmező (Dlhé Klčovo) • Kővágó (Kamenná Poruba) • Lőrincvágása (Vavrinec) • Majoros (Majerovce) • Máriakút (Rafajovce) • Mátyáska (Matiaška) • Merészpatak (Merník) • Magyarkrucsó (Nižný Kručov) • Nagykőpatak (Kvakovce) • Opálhegy (Zámutov) • Pétervágása (Petrovce) • Petkes (Petkovce) • Pósa (Poša) • Porszács (Prosačov) • Remenye (Remeniny) • Sókút (Soľ) • Szacsúr (Sačurov) • Szécsmező (Sečovská Polianka) • Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou) • Tapolybeszterce (Bystré) • Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou) • Tapolyhermány (Hermanovce nad Topľou) • Tapolyizsép (Vyšný Žipov) • Tapolymeggyes (Medzianky) • Tapolymogyorós (Skrabské) • Tapolyradvány (Radvanovce)
•Tavarna (Tovarné) • Tavarnamező (Tovarnianska Polianka) • Telekháza (Sedliská) • Újszomotor (Žalobín) • Vehéc (Vechec) • Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce) |  | |
