Magyarkrucsó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyarkrucsó (Nižný Kručov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1327
Polgármester Vladimíra Hermanovská
Irányítószám 093 01
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség407 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség113 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság134 m
Terület3,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyarkrucsó (Szlovákia)
Magyarkrucsó
Magyarkrucsó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 54′ 30″, k. h. 21° 39′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 54′ 30″, k. h. 21° 39′ 15″
Magyarkrucsó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Magyarkrucsó (szlovákul: Nižný Kručov, korábban Uherský Kručov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 3 km-re északnyugatra, a Tapoly bal oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

1327-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRUCSO. Magyar Krucso. vagy Krusso. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Szőgényi, és több Uraságok, lakosai elegyesek, fekszik Csicsóka, és Mernyikhez is közel, határja két nyomásbéli, kevés réttyeit Toplyavize néha károsíttya.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krucsó, tót falu, Zemplén vmegyében, közel Varanóhoz, ut. p. Eperjes. Határa 920 hold, mellyből beltelek 44 h., szántóföld 581 h., rét 295 h., mellyből 6 3/8 telkes és 10 zsellér bir 150 h. szántóföldet, 60 h. rétet, 40 h. legelőt, a többi majorsági birtok, s tulajdonosai: Szögyényi Ferencz, Dienes István, és Fáy testvérek. Földe ollyan mint Komaróczé, de lakosai szegényebbek. Szögyényi Ferencz ur kertjét a hegyoldalban szőlővel ültette be. Lakja 260 romai, 35 g. kath., 2 evang., 25 zsidó, kath. fiók-templommal, Szögyényi és Dienes urak kőházaikkal. Határát a Tapoly nedvesíti.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Magyarkrucsó, tapolymenti tót kisközség 42 házzal és 183 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Varannó. A Krucsay család ősi birtoka. 1419-ben Habi György bírja, de 1560-ban már Krucsay Tamás a földesura. Azután a Vékeyek is kapnak itt részeket és 1570-ben Vékey Ferencz részét leánya, Csapy Gergelyné örökli. 1598-ban Krucsay Bálintnak, Bogár Tamásnak és Szabó Kelemen özvegyének van itt birtokuk. A XVI. és XVII. században Új-Krucsó néven is említik. Az újjab korban a Krucsaiak révén a Szögyény, Szikszay és Beszterczey családoké lett. A Keczereknek, Forgáchoknak, a Szikszayaknak, Kendecsyeknek, a Dieneseknek, a varannai pálosoknak és Fey Ignácznak is volt itt birtokuk, most pedig Dienes Lajos a birtokosa. A faluban levő régi úrilakot még a Szögyények építtették. Róm. kath. temploma 1796-ban épült. 1893-ban a Tapoly áradása sok kárt okozott a lakosoknak. E község közelében fekhetett 1420-ban az akkor említett Nádfő nevű falu, melynek birtokosai nagy részben az egykori krucsói urak voltak.[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 177, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 392 lakosából 389 szlovák volt.

2011-ben 417 lakosából 408 szlovák.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]