Alsónyírjes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsónyírjes (Slovenská Kajňa)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rang község
Polgármester Jozef Durkaj
Irányítószám 094 02
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség762 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség117 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság142 m
Terület6,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsónyírjes (Szlovákia)
Alsónyírjes
Alsónyírjes
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 58′, k. h. 21° 42′Koordináták: é. sz. 48° 58′, k. h. 21° 42′
Alsónyírjes weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsónyírjes (1899-ig Tót-Kajnya, szlovákul: Slovenská Kajňa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 17 km-re északra, az Ondava jobb partján, a Kisdomásai víztározónál fekszik.

Története[szerkesztés]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Tót Kajna. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Büdeskúti Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Domasához 1/2 fertálynyira, Varannóhoz pedig 1 1/2 órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, gabonát, zabot, és árpát terem, erdője van, szőleje nints, rét nélkűl szűkölködik, piatza Varannón.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kajna (Tóth-), tót falu, Zemplén vmegyében, Dobra fil. 356 kath., 50 zsidó lak. 477 hold szántóföld. F. u. Bideskuthy. Ut. p. N.-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsónyíres, előbb Tótkajnya. Ondavamenti tót kisközség, 67 házzal és 346 róm. kath. vallású lakossal. Postája Nagydobra, távírója Tavarna, vasúti állomása Varranó. Hajdan Ujkányó és Németkányó néven is szerepelt. A varannai, majd a sztropkói uradalomhoz tartozott. A XVII. században a varannai pálosok birtoka volt, azután a Bydeskuthy családé lett, újabban pedig a Farkas, majd a Forner családé. Most dr. Halmos Károlynak van itt nagyobb birtoka és újabban épült úrilaka. Van itt gőzmalom is. 1663-ban a pestis pusztított a községben, 1778-ban pedig a földrengés okozott sok kárt. A falubeli róm. kath. templom 1642-ben épült. Ide tartozik Domácska puszta.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 377, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 811 lakosából 798 szlovák volt.

2011-ben 789 lakosából 777 szlovák.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]