Detre (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Detre (Detrík)
Detrik cerkiew 18.08.08 p.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rang község
Polgármester Ľubica Voľanská
Irányítószám 094 31 (pošta Hanušovce nad Topľou)
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség54 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság391 m
Terület9,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Detre (Szlovákia)
Detre
Detre
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 36″, k. h. 21° 37′ 17″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 36″, k. h. 21° 37′ 17″
Detre weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Detre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Detre (szlovákul: Detrík, németül: Dittrich) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 32 km-re keletre, a Nagydomásai víztározótól nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DZETRIK. Elegyes tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai Gróf Csáky, és Keresztesi Uraságok, lakosai katolikusok, határbéli földgye két nyomásbéli, ’s ha trágyáztatik roszot is terem, másként sovány, réttye meglehetős, de szűk, legelője elegendő, fája tűzre, és épűletre, malma helyben, itatója jó, ’s eladásra alkalmatossága Sztropkón, és Eperjesen, de mivel határja hegyes, sovány, és tsak két nyomásbéli, a’ harmadik Osztályba tétetett.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Detrik, Zemplén v. orosz falu, Dobra fil. 8 római, 254 g. kath., 10 zsidó lak. Görög paroch. templom. 1103 h. szántóföld. F. u. gr. Csáky.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Detre, azelőtt Detrik, hajdan Detrikvágása. Sáros vármegye határán fekszik, csupán 23 házat és 140 tótajkú, gör. kath. vallású lakost számlál. Postája Nagydobrán, távírója Kelcsén és vasúti állomása Varannón van. Első írott nyomára 1363-ban bukkanunk, a mikor a Rozgonyiak az urai. Később a mogyorósi vár tartozéka, de birtokviszonyai, 1585-ig, ismeretlenek. 1598-ban Báthory István az ura, azután a Drugethek birtokába kerül és a csicsvai vár uradalmához tartozik. 1658-ban gróf Draskovich Miklós és neje, Drugeth Borbála a maguk részét Károlyi Ádámnak és nejének, Thököly Máriának zálogosítják el. Később a Csáky grófok és a Keresztessyek lesznek az urai. Most nincs nagyobb birtokosa. 1663-ban itt is szedte áldozatait a pestis. A faluban nincs templom.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

A falunak ma inkább üdülőtelepülés jellege van.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 130, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 55 szlovák lakosa volt.

2011-ben 57 lakosából 52 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség

További információk[szerkesztés]