Felsőkázmér
| Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Varannói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1363 | ||
| Polgármester | Michal Duda | ||
| Irányítószám | 094 09 (pošta Sedliská) | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | VT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 190 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 201 m | ||
| Terület | 7,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 56′ 22″, k. h. 21° 40′ 51″48.939444°N 21.680833°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 22″, k. h. 21° 40′ 51″48.939444°N 21.680833°E | |||
| Felsőkázmér weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkázmér témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőkázmér (1899-ig Orosz-Kázmér, szlovákul: Vyšný Kazimír, korábban Rusky Kazimír) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Varannótól 14 km-re északra, a Tapoly és az Ondava között fekszik.
Története
[szerkesztés]1363-ban említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Orosz Kázmér. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkóczy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Varannóhoz nem meszsze, Tót Kjanához 1/2 órányira, hegyes határja három nyomásbéli, zabot, és tatárkát terem, erdeje van, szőleje nints, mész kővel bővelkedik, rétek nékűl szűkölködik, piatzok Varannón van.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kázmér (Orosz-), orosz falu, Zemplén vmegyében, Dobra fil. 29 romai, 231 g. kath., 10 zsidó lak. 414 h. szántóföld. F. u. gr. Barkóczy, Forgács. Ut. p. N.-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőkázmér, azelőtt Oroszkázmér. Tót kisközség 31 házzal és 162 gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Varannó. Legrégibb birtokosaiul 1363-ban a Rozgonyiakat ismerjük. Azután a csicsvai vár, majd a sztropkói uradalom tartozéka volt és ezek sorsában osztozott. A XVIII. század végén a gróf Barkóczyak, gróf Forgáchok és gróf Csákyak voltak az urai, most pedig a Barkóczy-féle hitbizományhoz tartozik. Gör. kath. temploma 1780-ban épült, de 1840-ben megujították.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Emberek száma: | 193 | 213 | 196 | 190 |
| Eltérés: | +10,36 % | -7,98 % | -3,06 % |
| Év: | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Emberek száma: | 190 | 190 |
| Eltérés: | +0 % |
1910-ben 179, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 213 szlovák lakosa volt.
2011-ben 201 szlovák lakta.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
További információk
[szerkesztés]A Varannói járás települései | ||
|---|---|---|
Varannó (Vranov nad Topľou) | ||
|  | |
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
