Felsőkázmér
| Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Varannói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1363 |
| Polgármester | Michal Duda |
| Irányítószám | 094 09 (pošta Sedliská) |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | VT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 190 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 27 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 201 m |
| Terület | 7,56 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőkázmér
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 56′ 23″, k. h. 21° 40′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 23″, k. h. 21° 40′ 50″ | |
| Felsőkázmér weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkázmér témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőkázmér (1899-ig Orosz-Kázmér, szlovákul: Vyšný Kazimír, korábban Rusky Kazimír) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Varannótól 14 km-re északra, a Tapoly és az Ondava között fekszik.
Története[szerkesztés]
1363-ban említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Orosz Kázmér. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkóczy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Varannóhoz nem meszsze, Tót Kjanához 1/2 órányira, hegyes határja három nyomásbéli, zabot, és tatárkát terem, erdeje van, szőleje nints, mész kővel bővelkedik, rétek nékűl szűkölködik, piatzok Varannón van.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kázmér (Orosz-), orosz falu, Zemplén vmegyében, Dobra fil. 29 romai, 231 g. kath., 10 zsidó lak. 414 h. szántóföld. F. u. gr. Barkóczy, Forgács. Ut. p. N.-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőkázmér, azelőtt Oroszkázmér. Tót kisközség 31 házzal és 162 gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Varannó. Legrégibb birokosaiul 1363-ban a Rozgonyiakat ismerjük. Azután a csicsvai vár, majd a sztropkói uradalom tartozéka volt és ezek sorsában osztozott. A XVIII. század végén a gróf Barkóczyak, gróf Forgáchok és gróf Csákyak voltak az urai, most pedig a Barkóczy-féle hitbizományhoz tartozik. Gör. kath. temploma 1780-ban épült, de 1840-ben megujították.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 179, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 213 szlovák lakosa volt.
2011-ben 201 szlovák lakta.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.
További információk[szerkesztés]
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerületbeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
