Felsőkázmér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőkázmér (Vyšný Kazimír)
Vyšný Kazimír - kostol 1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rang község
Első írásos említés 1363
Polgármester Michal Duda
Irányítószám 094 09 (pošta Sedliská)
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség190 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság201 m
Terület7,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőkázmér (Szlovákia)
Felsőkázmér
Felsőkázmér
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 56′ 23″, k. h. 21° 40′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 23″, k. h. 21° 40′ 50″
Felsőkázmér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkázmér témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőkázmér (1899-ig Orosz-Kázmér, szlovákul: Vyšný Kazimír, korábban Rusky Kazimír) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 14 km-re északra, a Tapoly és az Ondava között fekszik.

Története[szerkesztés]

1363-ban említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Orosz Kázmér. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkóczy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Varannóhoz nem meszsze, Tót Kjanához 1/2 órányira, hegyes határja három nyomásbéli, zabot, és tatárkát terem, erdeje van, szőleje nints, mész kővel bővelkedik, rétek nékűl szűkölködik, piatzok Varannón van.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kázmér (Orosz-), orosz falu, Zemplén vmegyében, Dobra fil. 29 romai, 231 g. kath., 10 zsidó lak. 414 h. szántóföld. F. u. gr. Barkóczy, Forgács. Ut. p. N.-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőkázmér, azelőtt Oroszkázmér. Tót kisközség 31 házzal és 162 gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Varannó. Legrégibb birokosaiul 1363-ban a Rozgonyiakat ismerjük. Azután a csicsvai vár, majd a sztropkói uradalom tartozéka volt és ezek sorsában osztozott. A XVIII. század végén a gróf Barkóczyak, gróf Forgáchok és gróf Csákyak voltak az urai, most pedig a Barkóczy-féle hitbizományhoz tartozik. Gör. kath. temploma 1780-ban épült, de 1840-ben megujították.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 179, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 213 szlovák lakosa volt.

2011-ben 201 szlovák lakta.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]