Jeszenőc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jeszenőc (Jasenovce)
Jasenovce panorama 18.08.08 p.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rang község
Első írásos említés 1543
Polgármester Ladislav Trybula
Irányítószám 094 05
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség213 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Terület5,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jeszenőc (Szlovákia)
Jeszenőc
Jeszenőc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 59′ 43″, k. h. 21° 44′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 43″, k. h. 21° 44′ 44″
Jeszenőc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jeszenőc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jeszenőc (szlovákul: Jasenovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 13 km-re északkeletre, az 554-es út mentén, az Olyka-patak keleti partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut 1543-ban említik először. Neve a szláv jeszen (= kőrisfa) főnévből származik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JESZENÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkótzi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Giglócz, és Zsalobin között, dombos határja 3 nyomásbéli, búzát, és gabonát terem, erdője van, szőleje nints, széna nélkűl szűkölködik, piatza Varannón.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jeszenócz, tót falu, Zemplén vmegyében, Zsalobina fiókja: 132 r., 20 g. kath., 10 zsidó lak. F. u. a lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Jeszenócz, tót kisközség 70 házzal és 431 róm. kath. vallású lakossal. Postája Zsalobina, távírója Tavarna, vasúti állomása Varannó. A Homonnaiak birtoka volt, de az 1598-iki összeírás szerint Révay Ferencz is részbirtokosa. Később a Barkóczy s a Wiczmándy család lett a földesura. Most nagyobb birtokosa nincsen. Róm. kath. templomát 1778-ban Barkóczy Imréné szül. Szirmay Zsuzsánna építtette. A községben a XVIII. században több ízben volt földrengés, mely a templomot is erősen megrongálta.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 361-en, többségében lengyelek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 236 lakosából 230 szlovák volt.

2011-ben 226 lakosából 209 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1778-ban épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]