Merészpatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Merészpatak (Merník)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Varannói
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1363
Polgármester Marián Kostelník
Irányítószám 094 23
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség 614 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 176 m
Terület 11,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Merészpatak (Szlovákia)
Merészpatak
Merészpatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 57′ 00″, k. h. 21° 38′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 00″, k. h. 21° 38′ 30″
Merészpatak weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Merészpatak, (1899-ben Mernyik. szlovákul: Merník) község Szlovákiában az Eperjesi kerületben a Varannói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 7 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

1363-ban említik először, a Rozgonyiak csicsvai uradalmához tartozott. A 16. században a Báthoryaké, később a Forgáchoké.

Vályi András szerint "MERNYIK. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szulyovszky Uraság, lakosai evangelikusok, fekszik Varannóhoz nem meszsze, Csicsókához 601is közel, határja két nyomásbéli, az őszi vetést nagy szorgalmatossággal adja meg, a’ tavaszi bővebben terem, erdője van." [2]

Fényes Elek szerint "Mernyik, tót falu, Zemplén vmegyében, Varanóhoz 1, Eperjes ut. posta. 3 1/2 mfdnyire, hegyek alján. Határa 1600 hold, mellyből 22 4/8 telek után urbéri föld és rét 560 hold, irtás 250 h., erdő 400 hold, a többit birja gr. Forgács család, de gr. Barkóczy János is bir 3 urbéri telket, s ez után egy darab erdőt. Sovány földe leginkább zabot terem. Lakja 60 romai, 100 görög kath., 250 evang., 20 zsidó. A lakosok szarvas-gombát szednek, melly itt néha bőségesen terem. Patakja a Csicsóka. Van egy uriudvar, mellyben most gr. Forgács tisztje lakik, 1831-ig Sulyovszky Menyhért és József fia zálogban tartván; itt történt az 1831-ki epemirigy kitörésekor azon hallatlan, kegyetlen mészárlás, midőn a fellázadt parasztok Sulyovszky Józsefet természetes leányával együtt, nagy nénjét, a járásbeli főbirót, a helybeni tiszttartót feleségestül együtt, a kerületi jegyzőt és a helybeli evang. lelkészt borzasztó kinzásokkal rakásra öldösvén, a falu határának szélére egy gödörbe temették, későbben a megye tisztviselői által a temetőben rendesen eltakaritatván. Van evang. anyatemploma. " [3]

A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 405, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 656 lakosából 654 szlovák volt.

2011-ben 614 lakosából 609 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1778-ban épült, a faluban római katolikus és görög katolikus templom is áll.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]