Csábóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csábóc
Cabov municipality office.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Varannói
Turisztikai régió Varannói
Rang község
Polgármester Viliam Popaďák
Irányítószám 094 14 (pošta Sečovská Polianka)
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség 410 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 217 m
Terület 15,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csábóc (Szlovákia)
Csábóc
Csábóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′, k. h. 21° 39′Koordináták: é. sz. 48° 48′, k. h. 21° 39′
Csábóc weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csábóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csábóc (szlovákul: Cabov, ukránul: Csabovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 15 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

1405-ben Zsigmond király oklevele említi először, egy Báthory István és a csábi Medgyesi család közti birtokvita kapcsán. A Medgyesi család leszármazottjai ma is élnek a községben. 1410-ben csicsva uradalmához tartozott. 1412-ben a szécsmezői Csapi család birtokos a településen. 1495-ben a Strithey család birtoka, 1545-ben Strithey Gábort említi itt oklevél. A 1617. században a Strithey, a Bocskay és a Csapi család birtoka. 1670-ben 16 jobbágycsalád mellett 2 molnár és 2 szűcs család a faluban. 1688-ban pusztaként említik a községet. Lakói részt vettek a Bocskai és a Rákóczi-szabadságharcban is.

Vályi András szerint "CSABINA. Czabótz. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai Báró Fischer, és Gróf Barkótzy Urak, fekszik Polyánkához tsak fél órányi járó földre, a’ hegy mellett, melly elválasztya Abaúj Vármegyét, meredek oldalakon; földgye kemény, nehéz mivelésű, és tsak zabbal, ’s árpával bővelkedik, kivévén valamelly részét, a’ hol gabonával is fizet, tsekély vagyonnyaihoz képest, harmadik Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Csabócz, orosz falu, Zemplén vgyében, Gálszécshez északra 2 órányira: 83 r., 306 g. kath., 17 zsidó lak., g. kath. paroch. templommal. Van malma, 495 hold szántóföld, erdeje, hegyes határja. F. u. gr. Barkóczy, Szemere, Kálnásy, Fáy, s m. Ut. p. Vecse."[3]

1920 előtt Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 437, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar és német kisebbséggel.

2001-ben 422 szlovák lakosa volt.

2011-ben 410 lakosából 401 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szentcsalád tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1772-ben épült barokk-klasszicista stílusban.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]