Csábóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csábóc
Cabov municipality office.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Turisztikai régióVarannói
Rang község
Polgármester Viliam Popaďák
Irányítószám 094 14 (pošta Sečovská Polianka)
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség389 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság217 m
Terület15,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csábóc (Szlovákia)
Csábóc
Csábóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′, k. h. 21° 39′Koordináták: é. sz. 48° 48′, k. h. 21° 39′
Csábóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csábóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csábóc (szlovákul: Cabov, ukránul: Csabovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 15 km-re délre, az Eperjes-Tokaji-hegység keleti oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

1405-ben Zsigmond király oklevele említi először, egy Báthory István és a csábi Medgyesi család közti birtokvita kapcsán. A Medgyesi család leszármazottjai ma is élnek a községben. 1410-ben csicsva uradalmához tartozott. 1412-ben a szécsmezői Csapi család birtokos a településen. 1495-ben a Strithey család birtoka, 1545-ben Strithey Gábort említi itt oklevél. A 1617. században a Strithey, Bocskay és Csapi család birtoka. 1670-ben 16 jobbágycsalád mellett 2 molnár és 2 szűcs él a faluban. 1688-ban pusztaként említik a községet. Lakói részt vettek a Bocskai- és a Rákóczi-szabadságharcban is.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSABINA. Czabótz. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai Báró Fischer, és Gróf Barkótzy Urak, fekszik Polyánkához tsak fél órányi járó földre, a’ hegy mellett, melly elválasztya Abaúj Vármegyét, meredek oldalakon; földgye kemény, nehéz mivelésű, és tsak zabbal, ’s árpával bővelkedik, kivévén valamelly részét, a’ hol gabonával is fizet, tsekély vagyonnyaihoz képest, harmadik Osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csabócz, orosz falu, Zemplén vgyében, Gálszécshez északra 2 órányira: 83 r., 306 g. kath., 17 zsidó lak., g. kath. paroch. templommal. Van malma, 495 hold szántóföld, erdeje, hegyes határja. F. u. gr. Barkóczy, Szemere, Kálnásy, Fáy, s m. Ut. p. Vecse.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Czábócz, tót kisközség 91 házzal és 439, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája Szacsur, távírója és vasúti állomása Szécspolyánka. Legrégibb okleveles említése 1412-ben történik, a mikor Csabócs néven a Csapyak birtoka. 1492-ben Csapy Ambrus az ura, 1495-ben meg már a Sztrithey családé. Ez időben Zabolcz alakban szerepel, egy évvel később pedig Szabolcz alias Csabolcz néven a váczi püspökségnek is van itt birtoka. 1545-ben Sztrithey Gábor is birtokosául említtetik, 1569-ben pedig Deregnyey Pált, Rákóczy Györgyöt és Kálnássy Ferenczet iktatják a birtokába s ekkor Csabolcs alakban szerepel. Az 1598-iki összeírás nyolcz birtokosát említi; ezek: Soós István, Szürtey Miklós özvegye, Farkas András, Csapy Ferencz, Bégányi Ferencz, Nyárády Albert, Ketzer István és Bocskay Miklós. 1600-ban a Daróczyaknak is van itt részük. 1754-ig a Bocskayak, Csapyak és Soósok az urai, de ugyanekkor földesúri joggal birnak itt Kálnássy Ádám s Ferencz és Kácsándy László. Azután a Barkóczy grófok, a Fischer bárók, a Máriássy bárók, a Szemere, a Kálnássy, Fáy és Medgyesy családok birtokolják. Jelenleg a gróf Barkóczy család az egyedüli földesura. 1663-ban a pestis pusztította lakosait, 1904 július 24-én pedig nagy tűzvész okozott sok kárt a faluban, melynek gör. kath. temploma 1772-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 437-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar és német kisebbséggel.

2001-ben 422 szlovák lakosa volt.

2011-ben 410 lakosából 401 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szentcsalád tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1772-ben épült barokk-klasszicista stílusban.

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. november 9.)

További információk[szerkesztés]