Zemplénmátyás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1363
Polgármester Mária Mražíková
Irányítószám 094 01
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség804 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság174 m
Terület10,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zemplénmátyás (Szlovákia)
Zemplénmátyás
Zemplénmátyás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 56′ 00″, k. h. 21° 44′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 00″, k. h. 21° 44′ 45″
Zemplénmátyás weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zemplénmátyás (1899-ig Matyasócz, szlovákul: Ondavské Matiašovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 13 km-re északkeletre, az Ondava bal oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

A szájhagyomány szerint a települést egy Mátyás nevű ember alapította, aki juhtenyésztéssel foglalkozott.

Az alapítás idejét általában 1250 és 1330 közé teszik, mely valószínűleg soltész általi betelepítéssel történt. A falu nevét soltészáról és egyben első bírájáról, Mátyásról kaphatta. A községben már alapítása óta volt egy fatemplom, mely a mai községi hivatal helyén állt és amelyet már 1437-től említenek. A falu első írásos említése csak 1451-ben történt „Mathiasfalva” alakban a leleszi konvent oklevelében, melyben megerősíti a barkó-jeszenóci uradalomnak a Homonnai Drugeth család két ága közti birtokmegosztását. A 16. és 17. században a Drugeth család több birtokával együtt Mátyásfalva a Révay, Barkóczy és más családok zálogbirtoka volt. Amikor a 16. század második felében a Drugethek áttértek a református hitre a község is követte őket. 1600-ban 21 háztartása adózott, rajtuk kívül templom, plébánia és iskola is volt a településen. 1623-ban súlyos csapás érte, egy tűzvészben az egész falu leégett. A 17. század közepétől Mátyásfalván református lelkészség működött. 1730 körül lakói szintén reformátusok voltak.

A község katolikus hitre való visszatérítése a Barkóczy családhoz fűződik, akik az egri püspökség segítségével 1749-ben újra alapították a katolikus plébániát. 1768-ban gróf Barkóczy Zsuzsanna iskolát alapított itt, majd katolikus templomot is építtetett 1773-ban. 1778-ban a falut földrengés sújtotta.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MATYASÓCZ. Mattyasovce. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkóczy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Varannóhoz, és Zsalobinhoz közel, dombos határja három nyomásbéli, erdője van, szőleje nints, széna nélkűl szűkölködik, piatza Varannón van.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Matyasocz, tót falu, Zemplén vgyében, az Ondava mellett, 439 r., 57 g. kath., 11 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 561 h. szántóföld. Erdő. F. u. gr. Forgách, Bideskuty. Ut. p. Eperjes.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Zemplénmátyás, azelőtt Matyasócz, tót kisközség, 87 házzal és 435 róm. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Tavarna, vasúti állomása Homonna. Már 1363-ban Mátyásvágása néven a Rozgonyiak birtoka. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a gróf Forgách, Barkóczy és a Bydeskuty családok voltak a földesurai. Most a gróf Barkóczy-féle hitbizományhoz tartozik. 1663-ban a pestis pusztította lakosait, 1778-ban pedig földrengés okozott sok kárt, mely a csak néhány évvel előbb épült római katholikus templomot is megrongálta. Ide tartozik Petrócz-puszta, mely alighanem az 1419-ben a Nagymihályi és a Tibai családok birtokaként említett Ujpetrócz falunak felel meg.[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. Az első világháborúban 8 helyi lakos esett el a harctéren.

1944. november 24-én a falu a harcokban leégett. Termelőszövetkezetét 1952-ben alapították. 1972-ben befejezték a kultúrház építését.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 421-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 804 lakosából 648 szlovák és 152 cigány volt.

2011-ben 817 lakosából 749 szlovák és 43 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1773-ban épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Zemplén vármegye.

További információk[szerkesztés]