Nagykőpatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagykőpatak (Kvakovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Varannói
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1345
Polgármester Radovan Kapraľ
Irányítószám 094 02
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség 419 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagykőpatak (Szlovákia)
Nagykőpatak
Nagykőpatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 59′ 20″, k. h. 21° 40′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 20″, k. h. 21° 40′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagykőpatak, (1899-ig Kvakócz, szlovákul: Kvakovce) község Szlovákiában az Eperjesi kerületben a Varannói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 20 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

1345-ben említik először.

Vályi András szerint "KVAKÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Varannóhoz, Hanusfalvához is egy-egy órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, zabot, és gabonát terem, erdeje bikkes, szőleje nints, rétek nélkűl is szűkölködik, piatza Hanusfalván, és Varannón."[2]

Fényes Elek szerint "Kvakócz, Zemplén v. tót falu, Dobra fil., 200 romai, 53 g. kathol., 90 evang., 30 zsidó lak. 1207 hold szántóföld. F. u. b. Vécsey."[3]

Zemplén vármegye monográfiájában "Nagykőpatak, azelőtt Kvakócz, tót kisközség 63 házzal és 420, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Postája Nagydobra, távírója Tavarna, vasúti állomása Varannó. XVI. századbeli német telep, melyet akkoriban Új-Kajnya, azután Német-Kajnya néven is emlegetnek, de Quakócz aliter Német-Kányó alakban is. A XVI. század végén Csicsva vár tartozéka volt és Báthory István volt az ura. 1658-ban A Barkóczyaké, a XVII. század végén Gyuricskó Jánosé és Soós Péteré. Ez időtájt a sztropkói uradalomhoz csatolták és későbbi birtokosai a báró Vécsey, a Jekelfalussy s a báró Dessewffy családok voltak. Most idegen kézen van. A község kath. temploma 1772-ben épült."[4]

A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 350, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 465 lakosából 463 szlovák volt.

2011-ben 419 lakosából 392 szlovák volt.

Nagydobra[szerkesztés]

1965. október 1-jén a megszűnt Nagydobra (Dobrá nad Ondavou) községet a Nagymihályi járási Nemzeti Bizottság Nagykőpatakhoz csatolta. Első írásos említése 1363-ból származik, 1961-ben 852 lakosa volt. Lakosságának nagy részét az Ondaván felduzzasztott Domasai-víztározó építésekor kitelepítették, a falu nyugati pereme maradt csak meg, ahol később tóparti üdülőtelep alakult ki. 2006-ban a Szlovák Nemzeti Tanács elé került Nagydobra újbóli önállósulásának kérvénye.[5]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]