Klazány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Klazány (Kladzany)
Klazány zászlaja
Klazány zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1391
Polgármester Daniel Lorinc
Irányítószám 094 21
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség533 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség98 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság121 m
Terület5,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Klazány (Szlovákia)
Klazány
Klazány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 53′ 12″, k. h. 21° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 12″, k. h. 21° 45′ 00″
Klazány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Klazány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Klazány (szlovákul: Kladzany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól közúton 8 km-re, légvonalban 4 km-re keletre, az Ondava bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az i. e. 3. évezredben is éltek emberek. Ezt bizonyítja az itt feltárt 18 újkőkori sírhalom. A bronzkorból a gávai kultúra emberének maradványai kerültek elő.

A falut 1391-ben említik először, az alsókörtvélyesi uradalom része volt. Első ismert birtokosa az 1414-ben említett Gecsei György. Később több tulajdonosa is volt, így a Csontos, Hosszúmezei, Szent-Iványi, Báthory vagy Terebesy család. Az 1773-as urbárium szerint 20 zsellér és 6 kézművescsalád élt a községben. Ekkor főbb birtokosai Szirmay László, a Szulovszky család, Szentléleky Ferenc és a liptóból származó benedekfalvi Kiszely családok voltak. Iskolája 1786-tól működik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KLADZÁNY. Tót falu Zemplén Várm. fekszik Alsó Hrabótznak szomszédságában, mellyhez tulajdonságaira nézve hasonlító, ’s szép javai vannak.[2]

1831-ben kolerajárvány tarolt a községben. Kastélyát 1840-ben Vladár Kristóf építtette.

Az egykori kastély (1905)

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kladzán, Zemplén v. tót falu, az Ondava mellett, A. Körtvélyes fil., 39 r. kath., 231 evang., 6 zsidó lak. Evang. templom. 540 h. szántóföld. F. u. Szulovszky, Szirmay, Szentléleky, Kiszely s m. Ut. p. Vecse.[3]

1855-ben, 1866-ban és 1873-ban súlyos kolerajárványok sújtották, melyekben sokan meghaltak.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Klazány, előbb Kladzán, kisközség 73 házzal és 380, nagyobb részben tótajkú lakossal, kik mindannyian ág. h. evangélikusok. E község neve az idők folyamán Klacsány, Klaczan, Kalazan, Klazon, Kladzán és Klazán változatokban van említve. Első birtokosául, 1414-ben, Gecsei Györgyöt ismerjük, de 1428-ban már a Tussai Bod család és osztályos atyafiai osztozkodnak rajta. 1434-ben a Nátafalusi Csontosok és Zbugyay István s később a Fekete család szerepelnek mint birtokosok. 1520-ban Hosszúmezei Györgyöt, 1577-ben Szent-Ivány Györgyöt, 1582-ben Plagay Ambrust, öt évvel később Malikóczy Miklóst és Gábort, egy évvel ezután Báthory Istvánt, majd Terebesy Pált iktatják némely részeibe s az 1598-iki összeíráskor hét birtokosa van, névszerint: Körtvélyesy János és Zsigmond, Soós András, Szent-Ivány Zsigmond, Possay György, Duka Péter és Hosszúmezey Anna. 1600-ban Both Istvánt és Izbugyay Gált iktatják némely részeibe. 1630-ban a Csontos családnak 1688-ban Ladomérszky Lászlónak és Tarnóczy Máriának van itt birtokuk. Újabbkori urai a Szulyovszky, Szirmay, Szent-Léleky, Kiszely családok voltak s most Vladár Emilnek van itt nagyobb birtoka és kastélya, melyet Vladár Kristóf és neje, Lónyay Ilona 1840-ben építtettek. A jelenlegi tulajdonosnak érdekes numizmatikai és fayence-gyüjteménye van, több nagybecsű darabbal; neje pedig több nagyob érdekes, régi magyar hímzésnek van a birtokában. A falubeli evangelikus templom építési ideje ismeretlen.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

A kastély a második világháborúban pusztult el, 1944. november 25-én leégett. Ma iskola áll a helyén, mely 1964-óta van a mai épületében.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 380, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 596 lakosából 591 szlovák volt.

2011-ben 527 lakosából 513 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]