Klazány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Klazány (Kladzany)
Klazány zászlaja
Klazány zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rang község
Első írásos említés 1391
Polgármester Daniel Lorinc
Irányítószám 094 21
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség533 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség98 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság121 m
Terület5,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Klazány (Szlovákia)
Klazány
Klazány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 53′ 12″, k. h. 21° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 12″, k. h. 21° 45′ 00″
Klazány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Klazány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Klazány (szlovákul: Kladzany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól közúton 8 km-re, légvonalban 4 km-re keletre, az Ondava bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az i. e. 3. évezredben is éltek emberek. Ezt bizonyítja az itt feltárt 18 újkőkori sírhalom. A bronzkorból a gávai kultúra emberének maradványai kerültek elő.

A falut 1391-ben említik először, az alsókörtvélyesi uradalom része volt. Első ismert birtokosa az 1414-ben említett Gecsei György. Később több tulajdonosa is volt, így a Csontos, Hosszúmezei, Szent-Iványi, Báthory vagy Terebesy család. Az 1773-as urbárium szerint 20 zsellér és 6 kézművescsalád élt a községben. Ekkor főbb birtokosai Szirmay László, a Szulovszky család, Szentléleky Ferenc és a liptóból származó benedekfalvi Kiszely családok voltak. Iskolája 1786-tól működik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KLADZÁNY. Tót falu Zemplén Várm. fekszik Alsó Hrabótznak szomszédságában, mellyhez tulajdonságaira nézve hasonlító, ’s szép javai vannak.[2]

1831-ben kolerajárvány tarolt a községben. Kastélyát 1840-ben Vladár Kristóf építtette.

Az egykori kastély (1905)

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kladzán, Zemplén v. tót falu, az Ondava mellett, A. Körtvélyes fil., 39 r. kath., 231 evang., 6 zsidó lak. Evang. templom. 540 h. szántóföld. F. u. Szulovszky, Szirmay, Szentléleky, Kiszely s m. Ut. p. Vecse.[3]

1855-ben, 1866-ban és 1873-ban súlyos kolerajárványok sújtották, melyekben sokan meghaltak.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Klazány, előbb Kladzán, kisközség 73 házzal és 380, nagyobb részben tótajkú lakossal, kik mindannyian ág. h. evangélikusok. E község neve az idők folyamán Klacsány, Klaczan, Kalazan, Klazon, Kladzán és Klazán változatokban van említve. Első birtokosául, 1414-ben, Gecsei Györgyöt ismerjük, de 1428-ban már a Tussai Bod család és osztályos atyafiai osztozkodnak rajta. 1434-ben a Nátafalusi Csontosok és Zbugyay István s később a Fekete család szerepelnek mint birtokosok. 1520-ban Hosszúmezei Györgyöt, 1577-ben Szent-Ivány Györgyöt, 1582-ben Plagay Ambrust, öt évvel később Malikóczy Miklóst és Gábort, egy évvel ezután Báthory Istvánt, majd Terebesy Pált iktatják némely részeibe s az 1598-iki összeíráskor hét birtokosa van, névszerint: Körtvélyesy János és Zsigmond, Soós András, Szent-Ivány Zsigmond, Possay György, Duka Péter és Hosszúmezey Anna. 1600-ban Both Istvánt és Izbugyay Gált iktatják némely részeibe. 1630-ban a Csontos családnak 1688-ban Ladomérszky Lászlónak és Tarnóczy Máriának van itt birtokuk. Újabbkori urai a Szulyovszky, Szirmay, Szent-Léleky, Kiszely családok voltak s most Vladár Emilnek van itt nagyobb birtoka és kastélya, melyet Vladár Kristóf és neje, Lónyay Ilona 1840-ben építtettek. A jelenlegi tulajdonosnak érdekes numizmatikai és fayence-gyüjteménye van, több nagybecsű darabbal; neje pedig több nagyob érdekes, régi magyar hímzésnek van a birtokában. A falubeli evangelikus templom építési ideje ismeretlen.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

A kastély a második világháborúban pusztult el, 1944. november 25-én leégett. Ma iskola áll a helyén, mely 1964-óta van a mai épületében.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 380, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 596 lakosából 591 szlovák volt.

2011-ben 527 lakosából 513 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]